Müller Tamás mivel foglalkozik pontosan, mit gondol a startupok diverzitásáról, a startupok és a vállalkozások A Women Startup Competition alapítója, ami egy európai versenysorozat és inkubátor. A kezdetektől segített kiépíteni a magyar startup szférát, ennek megfelelően a magyar startup közösség Startupok diverzitása Tamás szerint egy startup csapat esetében fontos, hogy vegyes összetétele legyen További cikkek a témában: Müller Tamás a Women Startup Competition alapítója Müller Tamás: startupok

, miért van kevés női startup alapító, mik a trendek a startup ötletekben, copycat vagy original << 2 /3 >> Startupok halálának az oka „Én nekem egy nagy szívfájdalmam volt egyrészt, hogy egy csomó startup Miért van kevés női startup alapító? -oknak Startup versenyek értékelési rendszere Olvass tovább! További cikkek a témában: Müller Tamás a Women Startup Competition alapítója Müller Tamás: startupok

Müller Tamás a magyar startup élet kezdete óta foglalkozik induló vállalkozásokkal. Elbeszélésében a Women Startup Competition rendezvénysorozat sztoriját meséli el az indulástól egészen Esetében ez egy tíz évvel ezelőtti megkeresés volt, amikor hölgyek egy csoportja egy sikeres startup-ot A startup célja, hogy a befektető csak segítse a megindulást! A startupok, hogyan tudnak Kelet Európából kimozdulni?

További cikkek a témában: Müller Tamás a Women Startup Competition alapítója Müller Tamás: startupok halála, merre skálázzunk, kevés női startup alapító, trendek, copycat Villámkérdések: Müller Tamás

Radák Bence elmondja mi lehet az oka a startupok halálának, saját korábbi ötletének pédáját is bemutatja , kitér a FinTech startupokra << 5/6 >> Startupok halála „Sok startup, illetve korai vállalkozás halálának Startup alapításánál nagyon fontos két dolog: a piac ismerete önismeret, a vállalkozással járó problémák megoldására képes e az adott ember Fontos pontok startup alapításához Minél később tőkét bevonni. halálának oka és FinTech startupok Villámkérdések: Radák Bence

Az alábbi cikkben Csiszár Dénes karrierjéről olvashatsz, milyen út vezetett a startupok világába, illetve arról milyen pénzszerzési lehetőségek vannak startupok számára. 1/3 >> Csiszár Dénes eredeti foglalkozását Jelenlegi pozícióját tekintve „Accelerator Manager” az EIT Digitalnál, a korai fázisú deeptech startupok Azóta is startupokkal foglalkozik több különböző területen, ezáltal olyan rálátása van erre a világra A pénzszerzés 2 módja startupoknak: 1.

A túlélés módban vezetett startup kiéget – észrevétlenül Jáger László történetében nem az a drámai, hogy És amikor már nem a célért dolgozol, hanem csak azért, hogy ne legyen vége, akkor a startupod nem épül A startup világban sokszor azt gondoljuk, hogy a legnehezebb dolog elindítani valamit. Jáger László példája azt mutatja meg, hogy a startup-vezető nem akkor hibázik, amikor dönt, hanem akkor döntés, amit sokan halogatnak, de annál kevesebben hoznak meg időben. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban

Hiányosságént látja a valódi szervezetépítés elmaradását főként a startupok körében. Nehezen találnak rá a jó üzleti modellre a startupok, ez a pénzügyi tudás hiányából fakadhat, illetve Mindenki mentorálni akar, de nem biztos, hogy a megfelelő tudás jut el a startupokhoz. Az érkező válság nagy hatással lehet a jelenlegi startup ökoszisztémára, mivel a befektetői kedv csökkeni Miért követik el még mindig ilyen sokan ugyan azokat a hibákat a Startup világban?

Bendegúz, mi a Startup Maffia szerepe a magyar startup ökoszisztémában, mitől egyedi a szervezet, hogyan A Startup Maffia alapítása Barna István alapította a Startup Maffiát 2019. nyarán egy sikertelen, de tanulságos startup projekt után. (Bendegúz) Mi a Startup Maffia szerepe? a Startup Maffiát.

, van e különbség a startupok és a vállalkozások között, mit gondolnak a Magyar Startup piacról. Motiváció a Startup Maffia elindításához Istvánnak volt egy startup projektje, ami végül nem lett sikeres István és Bendegúz startup tapasztalatai Ha érdekel milyen startupokban működtek közre István és Bendegúz Magyar Startup piac István úgy gondolja a magyar startup piac még nem olyan érett, mint más európai piacok (István) Úgy véli a Startup Hungary-nek nagy szerepe van abban, hogy könnyebben kijuthassanak a startupok

Domján Enikő Mária előadásában a startupok márkaépítésének és marketing-PR kommunikációjának fontosságát Mi a különbség egy SAAS és egy hardver startup között? Kihez szólunk? Érdemes már az elején nemzetközi startupként láttatni magad Hogyan építsünk ehhez csapatot? Mik, a startupok buktatói? Hogy lehetne ezt kiküszöbölni?

Ződi-Sipos Mária elmondja hogyan épített kapcsolati hálót szegeden és mi a véleménye a startup világról Marcsi véleménye a startup világról Marcsi már 4-5 éve startup mentor, nincs folyamatosan csapata, akkor Részt vett mentorálási tréningeken, illetve alkalomadtán zsűrizni is jár startup ötleteket. „Talán az életkor az, ami a startupok szempontjából döntő lehet a projekt sikerességére való tekintettel „A jó projektötleteket, fejlesztési startupnak nevezett ötleteket inkább ott kéne keresgélni azoknál

Szekeres Péter elmeséli, hogyan finanszírozták az ötletüket, milyen irányelveket követtek a tőkeszerzésnél, hogyan építették a céget, hogyan indultak el Amerikába és milyen tanácsokat adna startuppereknek. Az ötlet finanszírozása Péter részletesen beszámol arról, hogy cége működési dinamikája hogyan épül az önfenntartás és a külső tőke bevonásának egyensúlyára. Első lépésként a magyarországi piacról indultak ki, ahol sikeresen építettek egy ügyfélbázist. Ezt követően kezdtek terjeszkedni Bulgáriába és Romániába is, ahol már voltak helyi ügyfeleik. „Nekünk is általában az volt a dinamika, hogy létrehoztunk ilyen önfenntartó állapotokat, és amikor jó volt a lehetőség, akkor vontunk be külső tőkét.” Az üzleti angyalok és külső befektetők bevonása segítette a cég fejlődését és piaci pozíciójának erősítését. Ezen partnerségek révén a cég nagyobb piacok felé nyitott, különösen a Hiventures befektetésének köszönhetően, amely lehetővé tette számukra, hogy a nyugat-európai területekre is fókuszáljanak. Az üzleti terjeszkedés és a befektetések azonban új kihívások elé állították őket, és az alkalmazkodás érdekében szükség volt néhány szervezeti átalakításra és stratégiai döntésre. A covid és más külső tényezők ellenére a cég továbbra is rendelkezik növekedési potenciállal, és képes volt hatékonyan kezelni a külső tőke felhasználását, hogy alkalmazkodjon a változó környezethez, amelyben működnek. Ez a rugalmasság és alkalmazkodóképesség lehetővé tette számukra, hogy fenntartsák a stabil növekedést és a nemzetközi jelenlétüket, miközben megőrzik a cég belső stabilitását és fenntarthatóságát. Irányelvek a pénzszerzésnél Péter megosztja tapasztalatait a tőkebevonással kapcsolatban, kiemelve az üzleti angyalok fontosságát a tárgyalások során. Felhívja a figyelmet arra, hogy az első befektetéseknél az alapítóknak érdemes tapasztalt tanácsadókra támaszkodniuk, akik segíthetnek az üzleti dinamika átlátásában és a célok világos definiálásában. „Nekünk nagyon jó volt, hogy a az üzleti angyalok ők mellettünk ültek és ők segítettek végig vinni a tárgyalást, átlátni a számokon, azokat felvázolni, hogy ott hol lehet rossz, hogyha exit történik, vagy ha ez az eset van…” Hangsúlyozza, hogy a befektetőkkel fenntartott rendszeres kommunikáció kulcsfontosságú az együttműködés és az elvárások megértése szempontjából. Emellett rámutat arra, hogy a befektetőknek és az alapítóknak más prioritásaik lehetnek, ezért fontos az együttműködés és a célok harmonizálása. A beszélgetés során kitérnek a munkavállalói részvényopciókra is, és Péter hangsúlyozza a jogi kihívásokat és a különböző megközelítéseket ezen a területen. Végül arra ösztönzi az alapítókat, hogy tiszteljék és megértsék a befektetők szempontjait, és ne a konfliktusok, hanem az együttműködés és a transzparencia keretein belül kezeljék a kapcsolatot. „Ez sok esetben nem tényleges részvény átadás, hanem egy opció valamilyen exit eseményre, nem kell, hogy az összes közgyűlésen már technikailag mindenki azonnal szavazzon és részt vegyen a gyakorlati részekben, inkább arról szól, hogy közösen növeljük a cég értéket, és amikor ezt tőzsdére megy, eladjuk, felvásárlás történik vagy ilyesmi esemény, akkor részesüljön egy korrekt összegben egyébként ez a kolléga is…” A cégépítés következő lépése Péter részletesen beszél arról, hogy cégük működési modellje hogyan épül a rugalmasságra és az abszolút hibrid munkavégzésre, amely lehetővé teszi a kollégáknak, hogy szabadon oszthassák be munkaidejüket és körülményeiket. Az alapítók mindig is olyan vállalkozásokat akartak létrehozni, ahol jól érzik magukat, és ahol a modern munkahely elvei érvényesülnek. „Nagyon sokat tanult a csapatom arról, hogy lehetne munkát és a magánéletet is szétválasztani, lezárni, mert egyébként ez a szabadság ez a korai időkben probléma is volt” A csapat új tagjait motivációs levelek alapján válogatják, figyelmet fordítva a problémamegoldó képességekre és a hosszú távú értékteremtésre. Péter szerint fontos a munka és magánélet egyensúlya, valamint azt, hogy a szervezetükben a teljesítmény és az eredmények számítanak, nem pedig a munkaidő hossza vagy a jelenlét a cégen belül. A cég fizetési rendszere teljesen transzparens, minden kolléga pontosan láthatja, mennyit keres és miért, ami hozzájárul a bizalmi légkörhöz és a motivációhoz. Elismeri, hogy tavaly nehéz döntéseket kellett hozniuk a cég fenntartása érdekében, beleértve a csapat létszámának csökkentését is. Bár ez fájdalmas volt mind a vezetőség, mind a csapat számára, a vállalat sikeresen átvészelte a nehéz időszakot, és továbbra is erősítik a csapatot. „Bevezettünk ilyen tök frankó transzparens fizetési rendszert is, ami tényleg nem kell túlmisztifikálni. Ez egy excel tábla, ahol az utolsó forintig látszik, hogy ki mennyit keresett az adott hónapban, milyen teljesítménybért, milyen alapbért.” Irány Amerika Péter részletesen ismerteti, hogyan alakították ki az amerikai piacra való belépésüket két partnerség révén, hangsúlyozva a megfelelő partnerek megtalálásának jelentőségét. Példaként említi egy technológiai rendszerintegrátor cégelőnyös kapcsolatát, mely a szöveg- és hangelemzés területén működött. "Az amerikai piacra való belépésünk során kiemelkedő fontosságú volt a megfelelő partnerek megtalálása." Egy másik sikeres együttműködés során a vállalat európai és amerikai ágai közötti organikus növekedést tapasztaltak, ami azt bizonyította, hogy a technológiai megoldásaik globális szinten is hatékonyak. "Az egyik sikeres együttműködésünk során tapasztaltunk organikus növekedést az európai és amerikai ágak között, ami azt bizonyította, hogy technológiai megoldásaink globális szinten is hatékonyak." Péter továbbá kiemeli az amerikai piac építésének kihívásait és előnyeit, amelyek között az üzleti kommunikáció jelentősége és az ár-érték arány szerepe is hangsúlyos. A beszélgetés során rávilágít arra is, hogy a cég nevének kiválasztása hosszú és kreatív folyamat eredménye volt, amely során számos alternatívát végig vizsgáltak, míg megtalálták az ideális nevet. Tanácsok startuppereknek Gyors ügyfél szerzés fontossága: Piackutatás és validáció szempontjából létfontosságú. Globális piaci lehetőségek kiaknázása már a tervezés kezdetén. Ügyfélszerzés folyamata: Versenytársak figyelése és elemzése. Ügyfelek igényeinek megértése és azokra való reagálás. Hiteles termékpozicionálás kialakítása. Exit pont meghatározása: Elkerülendő a vállalkozás túlzott belebonyolódása és az esetleges kudarcok hatásainak minimalizálása. Transzparencia és konzisztencia: Problémák nyílt megbeszélése és megoldása a szervezeti kultúra részeként. Bizalomépítés a csapat tagjai között. Fizetési különbségek elfogadása: Piaci viszonyokhoz való igazodás. Nem értékítélet, hanem piaci helyzet megértése. Munkatársak fejlődése és megtartása: Környezet biztonságának és fejlődési lehetőségeknek fontossága. Hosszú távú elkötelezettség ösztönzése a munkatársakban. Olvass tovább! Tudj meg többet Szekeres Péterről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

gondolkodásmód 1/3 >> Szabó Krisztián 18 éves korától él Győrben, már az egyetemi évek alatt is vonzotta a startup Informatikusként kezdte a pályafutását és elkötelezte magát a helyi startup ökoszisztéma építése mellett A StartITup célja, hogy fejlessze a startup ökoszisztémát Győrben, ennek érdekében meetupokat és eseményeket Sikerült Győrben beindítani a startup közösséget, életet immáron 6 éve. , van saját startup inkubátorunk…” StartITup célja „A startup gondolkodásnak az egyik fontos aspektusa

Mikor kell kimondanod: „a hazai piac már nem elég”? Sok vállalkozó ezt túl későn látja be. Pedig lehet, hogy nem a terméked, nem a marketinged, és nem is az üzleti modelled miatt nem növekedsz — hanem egyszerűen a piacod túl kicsi. 👉 Erről szól Jáger László története is. 👉 És erről szól a podcast epizód, amit mindenképp érdemes meghallgatnod: 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/ep-110-benefit-barcode-inc-jager-laszlo Ebben a cikkben pedig megnézzük részletesen: hogyan ismerte fel László ezt a korlátot, és hogyan épített globális platformot egy korábban lokális piacra tervezett rendszerből. Egy stabil modell – amit elsöpört a piac A Benefit Barcode sztorija klasszikus vállalkozói sikernek indult. László több mint 15 éven keresztül épített lojalitás- és tagsági rendszereket — szakszervezeteknek, alapítványoknak, közösségeknek. A fizikai eszköz pedig a plasztikkártya volt. Ez volt a hozzáférés szimbóluma, az ügyfélélmény központi eleme. Aztán jött a fordulópont. 👉 Egy húszéves vevő egyszerű mondatával világossá tette, hogy a világ megváltozott: "Ezért halnak meg a teknősök." Az üzenet egyértelmű volt: a plasztik már ciki, nem menő. De nemcsak a termék idejétmúltsága volt a gond. A technológiai fejlődés, az okostelefonok és a fiatalabb generációk igényei is teljesen más irányt vettek. A piac elkezdett mást kérni, mint amit a cég addig nyújtott. A régi modell fenntarthatatlanná vált. Nem elég a termék – a piac számít Sokan ilyenkor csak a termékhez nyúlnának. De László és csapata felismerte: itt nem elég újragondolni a kártyát. A kulcskérdés ez lett: „Elég nagy-e a piacunk ahhoz, hogy a következő 5 évben fenntartsa a növekedést?” És itt jött az igazi felismerés. 👉 Magyarország, egy 10 millió fős piac, egyszerűen nem tud eltartani egy globálisan skálázódó technológiai platformot. 👉 Egy londoni kerület bevétele többet jelentett, mint egész Magyarország. Nem minőségi probléma. Matematikai realitás. Ha maradtak volna lokális pályán, a legmodernebb, legjobb platform sem mentette volna meg a céget. 💬 Elgondolkodtál? 👉 Mekkora a Te piacod? 👉 Elbírja a növekedési terveidet? Írd meg kommentben, hogy a te céged hol áll ebben a helyzetben! Globális gondolkodás – nem marketing-szólam A Benefit Barcode ma Kaliforniából skáláz globálisan. Miért épp onnan? 👉 Kalifornia a világ negyedik legnagyobb GDP-jű gazdasága lenne, ha külön ország lenne. Ha egy platform végtelen számú felhasználót tud kiszolgálni, akkor a földrajzilag és demográfiailag korlátos piacok (mint a magyar) egyszerűen nem alkalmasak a fenntartására. László kimondta: "A magyar piac nem tudja kitermelni a fejlesztéshez szükséges összegeket." Ezért építették úgy a rendszert, hogy már a kezdetektől nemzetközi terhelést bírjon : Több nyelven működik (angol, német, szlovák, spanyol, francia). Cél: globális, 100 milliós felhasználóbázis. A lokális gondolkodás csapdája Miért veszélyes a lokális gondolkodás? Mert észrevétlenül korlátozza a céged döntéseit. Ha csak abban gondolkodsz, hogy „mit kér a magyar piac”: 👉 A terméked jellemzően kisebb igényekre lesz optimalizálva. 👉 Az árazásod is hazai bérszinthez lesz igazítva. 👉 A fejlesztéseid üteme lelassul, mert nem lesz elég erőforrás. És ami a legfontosabb: 👉 A céged vezetése is beleáll abba a mentális plafonba, hogy „itt ennyi a maximum”. Ez a legnagyobb veszély. Mert ha Te nem gondolod globálisra a cégedet, senki nem fogja helyetted megtenni. Hibrid megoldások: átmenet a két világ között Fontos tanulság Lászlóék sztorijából: a váltás nem volt egyik napról a másikra. Sok ügyfél, különösen az idősebb célcsoportban, még mindig ragaszkodott a plasztikkártyához. Ha csak digitális rendszert vezettek volna be, elveszítették volna őket. A megoldás? Hibrid rendszer: A rendszer kezeli a plasztikkártyák digitális verzióját is. Akinek kell, kaphat fizikai kártyát is — de már csak kérésre. 👉 Az Országos Vérellátó Szolgálat példája: Virtuális kártya az appban, automatikus frissítéssel. Csak 1% kér már plasztikot — de a lehetőség megvan. Tanulság: Nem erőből kell digitalizálni. A partnereidet is magaddal kell vinni az úton. Mi a Te következő lépésed? Ha a Te vállalkozásod is egy olyan piacra épül, ahol lassan elérted a plafont, érdemes feltenned magadnak néhány kérdést: 1️⃣ Elég nagy-e a piacom ahhoz, hogy a következő 5 évben fenntartsa a növekedést? 2️⃣ A piacom földrajzi, demográfiai korlátai mennyire befolyásolják a stratégiámat? 3️⃣ Mire optimalizálom a termékemet — egy helyi igényre, vagy egy globálisan is skálázható megoldásra? 4️⃣ Mi az a minimális lépés, amit megtehetek, hogy nyitottabbá váljak a nemzetközi piacra? Tovább olvasnál? – Kapcsolódó cikkek az előző heti témához A múlt heti epizód kapcsán Kolozsvári Arnold Csabával ezekben a cikkekben foglaltuk össze a tanulságokat: A céged nő, de te gyengülsz – hogyan tovább? A konkurensedet te képezted ki. Miért csökken az ügyfélbázisod ahelyett, hogy növekedne? Vállalkozóként nem a profit öl meg, hanem a lojalitás illúziója. Az egyik legdrágább stratégiai hiba: jó márkát rossz emberekre bízni. 👉 Olvasd el őket is — és gondold végig: hol tart most a Te vállalkozásod ebben a folyamatban? Ha pedig még nem hallgattad meg a teljes beszélgetést Jáger Lászlóval — mindenképp érdemes: rengeteg konkrét tapasztalatot oszt meg arról, hogyan lehet globális piacra lépni egy magyar technológiai platformmal. 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/ep-110-benefit-barcode-inc-jager-laszlo

. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban – anélkül, hogy mindent kockáztatnál?

Vendégünk már korábban is járt nálunk – hallgassa meg a korábbi adást! Most visszatérnek hozzánk újabb tapasztalatokkal, még komplexebb projektekkel és megkerülhetetlen tanulságokkal a KFI világából. Orsolya és Zoltán házaspárként és üzlettársakként vezetik nonprofit vállalkozásukat, a Székely Family & Co. -t. Egy olyan szervezetet építettek, amely egyszerre start-up inkubátor, akcelerátor és aktív kutatóhely – az űripar, biztonságtechnika és fenntarthatóság metszetében. Céljuk: transzformatív innovációkat piacra segíteni. Nem csak kitalálni, hanem meg is valósítani. Mindeközben egy olyan szakmai közösséget építeni, amely képes hidakat képezni tudományágak, ágazatok, emberek között. Zoltán a cég kutatási részlegének vezetője, és olyan komplex projektek mentén dolgozik, mint a PEERS és a DRIVE2X . Jogászként és nemzetközi doktoranduszként egyszerre látja a jogi, gazdasági és kutatási összefüggéseket is. Ez az adás azoknak szól, akik nemcsak vállalkozni, hanem alkotni is szeretnének – rendszerekben, felelősséggel, jövőben gondolkodva. 🗓️ Időpont: 2025. május 28. / 14:15 CET 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

a startupoknak, néhány sikersztori, és a nehézségek, amikkel a vállalkozóknak szembe kell nézniük. < Az első esemény, amit elkezdtek szervezni a StartITup-pal a Startup Szerda elnevezést kapta, és azóta A Startup Szerda alapszabályai: Az előadók között legyen egy messziről jött ember. Minden feltétel adott volt, hogy elindítsák Győrben a startup életet és folyamatosan építsék a startup Nem csak a hazai, de a nemzetközi startup körforgásban is igyekeznek részt venni, ezért tagjai a Global

Ahogy Roland a podcastben mondta: „Mi már nem dolgozunk olyan startuppal, aki nem akar külföldi piacra

Hogyan kellene egy startup elinduljon Amerikában?

Ismereteit összegyűjtve ma már a fenntartható startupok fejlesztésével foglalkozik, mindezt a Kék Bolygó rendszerben hol kell beavatkozni és milyen tényezők szükségesek a fejlődéshez, ennek köszönhetően tud a startupok Út a startup akcelerátor programig Az egyetemen csináltak egy közösséget, ahova különböző területekről „A mai napig az egyik legnagyobb probléma a startupoknál, hogy nagyon nehezen rekrutálnak, nagyon nehezen Innen indult a .wave akcelerátor program felépítésének ötlete, ahol azokra a startupokra helyezik a hangsúlyt

Turcsán Tamás már 15 éve meghatározó alakja a magyar startup közösségnek, és szerinte egy ilyen környezetben

Sok vállalkozás egyetlen ötlettel indul. De csak kevésből lesz valóban működő, fenntartható cég. A különbség nem az ötlet erejében van – hanem abban, hogy valaki hajlandó-e belevágni, még akkor is, ha nem érzi magát késznek . 👉 Erről szól a Huszti Boldizsárral készült korábbi podcast epizód is, amit mindenképp érdemes meghallgatnod! 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/ep-96-eskuvonk-tortenete-huszti-boldizsar Egy ötlet még nem vállalkozás – de elindíthatja azt Huszti Boldizsár története egy egyszerű osztálykirándulás-videóval indult. Nem volt cég. Nem volt üzleti terv. Csak egy kölcsönkamera – és az a döntés, hogy megpróbálja . Ez a döntés a legtöbb vállalkozás igazi kezdete. Nem a kitalált márkanév, nem a KATA bejelentkezés – hanem az első lépés, amikor valaki felelősséget vállal egy ötletért . És itt jön a különbség. Mert a legtöbben megállnak : – „Majd, ha még tanulok egy kicsit.” – „Majd, ha tökéletes lesz.” – „Majd, ha készen állok.” Csakhogy ez a „majd” sosem jön el. A vállalkozói út azzal indul, hogy elkezded csinálni. „Nem tudtam mindent. De tudtam, hogy nem akarok várni.” A piac nem az ötletedre reagál – hanem arra, mit tudsz megvalósítani Sok vállalkozó éveket tölt el „ötletelésben”. Jegyzetfüzetek telnek meg tervekkel, stratégiákkal, jövőképpel. Mégsem lesz belőle cég. Miért? Mert a piac nem a potenciálra reagál, hanem az eredményre . Nem számít, mennyire jó az ötleted, ha nem valósítod meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság Boldizsár történetében is. Ő nem az ötletével akart lenyűgözni – hanem azzal, amit már másnap képes volt megcsinálni . Ez a hozzáállás nemcsak gyors sikert hozott, hanem gyors tanulást is. Mert minden egyes projekt után új dolgokat kellett megtanulnia – nem könyvekből, hanem valódi ügyfelektől, valódi igények mentén . A döntés megelőzi a tudást Sokan azt hiszik, hogy a vállalkozáshoz tudás kell – és persze, kell is. De nem ez a kezdőpont. Ez az attitűd tette lehetővé Boldizsár számára, hogy az első beszélgetésünkkor már évente 80+ projektet vitt végig, egy olyan rendszerben, amely már nélküle is működik . Nem azért, mert a legelején mindent tudott – hanem mert hajlandó volt lépni , mielőtt készen állt volna. „A döntés megelőzi a tudást. A vállalkozás nem tudásból indul – hanem felelősségből.” Ez a tanulás csak akkor történik meg, ha vállalod az első lépést. Mert az igazi tapasztalat nem a tanfolyamokon jön – hanem akkor, amikor valós problémákkal szembesülsz, valódi ügyfelektől kapsz visszajelzést , és valódi döntéseket kell hoznod. A vállalkozásod első verziója soha nem lesz tökéletes – de ez nem baj Egy cég sosem a végleges formájában indul. Az első ügyfelek, az első kampányok, az első árazás – minden esetleges. De ez nem kudarc. Ez az út része . Boldizsár története is ezt mutatja: a legelső munkái messze voltak a mai profizmustól. De minden egyes projekt után épített valamit – egy új folyamatot, egy új sablont, egy új automatizmust. Így épülnek a rendszerek. Nem tervrajzból – hanem valós tapasztalatból. Aki meg akarja várni a tökéletes verziót, az sosem fog elindulni. Aki viszont fel meri vállalni a kezdeti esetlenséget , annak van esélye valódi vállalkozást építeni. A siker nem hangos – hanem következetes Sokan látványos sikert várnak. Egy nagy áttörést. Egy víruskampányt. A valóság másképp működik. Boldizsár minden új ügyfél után finomította a rendszerét. ✅ Automatizált. ✅Delegált. ✅Tanult. És közben a cég lassan kinőtte őt – önjáró lett . Ez a fajta építkezés nem látványos – de fenntartható. És ma, amikor sokan keresik a gyors megoldásokat, különösen fontos erről beszélni. „Nem akartam egy egyszemélyes tűzoltó lenni. Rendszert akartam, ami nélkülem is működik.” A növekedés nem a számokkal kezdődik – hanem a szemléletváltással Ahhoz, hogy egy ötletből valódi cég legyen, nem elég csak „többet akarni”. Kell egy pont, ahol nem te vagy a rendszer  – hanem te építed a rendszert . Boldizsárnál ez volt a fordulópont. Amikor már nem csak videókat készített – hanem elkezdte megkérdezni magától: 👉 Hogyan tudnám ezt másra is átruházni? 👉Hogyan lehetne automatizálni? 👉 Mi az, amit csak én tudok hozzáadni – és mit tud más is elvégezni? Ez a gondolkodásmód a vállalkozás fejlődésének kulcsa. Aki ezen nem lép túl, az mindig a saját idejét adja el – és a cég sosem tud nélküle működni. De ha elkezdesz stratégiában gondolkodni , akkor már nem csak vállalkozol – hanem céget építesz . Mi a különbség egy ötletgazda és egy cégvezető között? Ez a legfontosabb kérdés ebben a cikkben? Ötlete mindenkinek van, de cégvezetőből sokkal kevesebb van. Egy ötletgazda megold egy problémát. Egy cégvezető rendszert épít a probléma megoldására – úgy, hogy más is meg tudja csinálni. Ez az, amit Boldizsár is megtanult. Hogy nem az a feladata, hogy mindent ő csináljon – hanem az, hogy megteremtse a működés feltételeit. A háttérrendszereket, a folyamatokat, az embereket. És amikor ez megvan, akkor elkezdhet hátralépni . Már nem kell minden nap operatívan jelen lenni. Már nem ő a cég – hanem a cég önálló egységként működik . Ez a valódi vállalkozói szabadság. És ez az, amit sokan összekevernek azzal, hogy „vállalkozom, tehát szabad vagyok”. A valódi cég nem rád épül – hanem rajtad keresztül épül A legnagyobb hiba, amit egy kezdő vállalkozó elkövethet: saját magára építi a céget . A szolgáltatás, a kommunikáció, az ügyfélkezelés – minden őhozzá kötődik. Ez egy darabig működik is. De amint több a munka, mint amit egy ember elbír, összeomlik . Boldizsár ezt a pontot tudatosan előzte meg: már az első sikerek után elkezdte kiépíteni azt a rendszert, ami nélküle is tud működni. Ez nem volt gyors. És nem volt egyszerű. De enélkül sosem lehetett volna önjáró a cég . Az ötlet lehet a kezdőlökés – de a fenntarthatóság a cél Bárhonnan is indul a történeted, az ötlet csak az első szikra. A valódi kérdés az: Tudsz-e rendszert építeni belőle? Tudsz-e céget építeni magad köré – nem magadból? Ez az, amit Boldizsár története mutat. És ez az, amit a Te vállalkozásodban is érdemes újra átgondolni. 📌 Van már rendszered – vagy még te tartasz össze mindent? 📌 Tudsz hátralépni – vagy minden rajtad múlik? 📌 Van jövőképed – vagy csak a napi feladatokat kezeled? Mit viszel magaddal Boldizsár történetéből? A vállalkozásindításról rengeteg mítosz kering — de ebből a történetből egy valami világosan kirajzolódik: nem az ötlet számít, hanem az, hogy mit kezdesz vele. És mikor. 1️⃣ Ne várj a “készen állok” pillanatra. Az nem fog jönni. Az igazi vállalkozók nem akkor indulnak el, amikor minden világos — hanem amikor eldöntik, hogy elindulnak. 2️⃣ Tanulni útközben is lehet – sőt, kell is. Boldizsár nem előbb lett profi, és csak aztán kezdett vállalkozni. Fordítva. A tanulás be volt építve a folyamatba. 3️⃣ Az első eszközöd nem pénz – hanem a döntés. A kölcsönkamera csak eszköz volt. Az, hogy belevágott, hozta meg az eredményeket. 4️⃣ A fejlődés nem áll meg attól, hogy beindul a cég. Ha már működik, az új kérdés: hogyan fejlődsz vele együtt, hogy ne csak túléljen — hanem hosszú távon is működjön? 5️⃣ A piac nem a terveidre reagál, hanem a lépéseidre. Lehet tökéletes stratégiád. De amíg nem csinálsz semmit, a piacnak mindegy. A megvalósítás számít. Tovább olvasnál? – Kapcsolódó cikkek az előző heti témához Múlt héten Forray Nikivel beszélgettünk az önjáró cég témakörében. Ha téged is érdekel, hogy hozhatsz létre egy olyan vállalkozást, ami nélküled is működik, olvass bele néhány blog cikkbe amit készítettünk: Túlélés vagy növekedés? A magyar vállalkozó dilemmája 2025-ben. A szabadság ára: miért nem működik már a régi üzleti modell? Globális verseny, lokális erő - amit a Temu nem tud elvenni Tőled. Mihez kezd egy stratégiai vezető, ha eltűnik a beszállítója? Hogyan lesz önjáró a céged - és mikor engedheted el biztonsággal a kontrollt? 👉 Olvasd el őket is — és gondold végig: hol tart most a Te vállalkozásod ebben a folyamatban? Ha pedig még nem hallgattad meg a beszélgetést Huszti Boldizsárral, érdemes bepótolni: őszintén mesél arról, hogyan épített fel egy működő vállalkozást egy ötletből – és hogyan váltotta le magát úgy, hogy a cég nélküle is gördülékenyen működjön. 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/ep-96-eskuvonk-tortenete-huszti-boldizsar

A startupot három másik alapítóval együtt indították el 2020-ban, még az egyetemi éveik alatt. majd a torinói 3-hónapos akcelerációs programjába is bekerült a csapat a világ 12 legjobb mobilitási startupja Először jelentkeztek az MVM Edison Startup programjára, ahol bejutottak a 8 legjobb csapat közé.

Gyulay Tibor előadásában megmutatja, hogy a tudásmenedzsment korszerűsítésével, hogyan tud szintet lépni egy vállalkozás. Amikor a vállalkozások léptéket növelnek, gyakran találkoznak akadályokkal, amelyek a tudás hiányos kihasználásával vagy nem megfelelő használatával kapcsolatosak. A stagnálás és a fejlődési gátak gyakran a tanulási képesség hiányához köthetők. A kulcs a gondolkodásmód megváltoztatása és a szervezeti tanulóképesség erősítése. A kisvállalkozások számára a versenyképesség megőrzése érdekében fontos a tudásmenedzsment korszerűsítése és a saját hibáikból való tanulás. Az előadás logikai struktúrája: Mivel küzdünk nap, mint nap? Hogyan lehet kilépni a mókuskerékből (lépték és -paradigmaváltás) Egy tudományos tézis bemutatatója a tudástőke növelésének szükségességéről, Hogyan csinálják ezt a nagyok? Mit tehetnek a kicsik a gyakorlatban? Okos vállalkozás koncepció, Következtetések - és cselekvési terv felvázolása! "A tudástőkénkkel, akkor tudunk jól bánni, ha ehhez megvannak a kompetenciáink a szervezetben." A KKV-kat is foglalkoztató problémák A kisvállalkozókat gyakran meglepi a piaci bizonytalanság és a tervezhetőség hiánya, pedig a válasz a folyamatos tanulásban rejlik. A hatékonyság és versenyképesség kulcsa nem csak a magas munkabérek és a képzett munkaerő használata, hanem az is, hogy a magasan képzett munkaerő ne végezzen alacsony szintű munkát. A fluktuáció és a tudásvesztés gyakori probléma minden vállalkozás számára, különösen akkor, amikor új embereket kell beilleszteni egy már működő szervezetbe. A generációs különbségek további kihívást jelentenek, amikor eltérő kultúrájú és mentalitású fiatalok csatlakoznak a csapathoz. A KKV-kat foglalkoztató problémák 2-dik csoportja a következőkből tevődik össze: Korszerűtlen folyamatok és máig érvényes szemlélet. A zsarolhatóság kérdése. A betanítás nehézségei. KKV-kat foglalkoztató problémák 3-dik csoportja: Hogyan válik saját maga rabszolgájává egy cégvezető? A cégérték kérdése. Hogyan lépjünk ki a mókuskerékből? A gyakran alkalmazott megoldások sajnos gyakran csak átmeneti javulást hoznak, de nem szüntetik meg a problémákat hosszú távon. Ahhoz, hogy valóban eredményeket érjünk el, nem csak felületi változásokra, hanem valódi paradigmaváltásra van szükség. Az új irányba való elmozduláshoz elengedhetetlen, hogy előtérbe kerüljön a tudástőke. A tudás és a tanulás fejlesztése nem csak az egyéni fejlődés, hanem a vállalkozás sikerének alapja is. A paradigmaváltás lehetővé teszi, hogy új szemlélettel közelítsünk a vállalkozás problémáihoz és kihívásaihoz, és így hosszú távon fenntartható fejlődést érjünk el. A cég érdekében a tudás az, ami elmozdulást tud hozni! Az előadásba bekapcsolódik Boda György, aki bemutatja Robert Solow, Nobel-díjas közgazdász gondolatait, és lefordítja azokat a magyar KKV-kra. Solow szerint a látható tőke növelése önmagában csökkentett hozadékkal jár. Boda egy egyszerű, de találó példával kezdi: ha valakinek két barátnője van, az nem jelenti azt, hogy az élvezet a kétszeresére nő, de a költségek igen. A magyar KKV-kra vonatkozóan elhangzott kutatás szerint a termelékenység növelése a foglalkoztatottak tudástőkéjének növelésével lehetséges. Termelékenységet nem szólamokkal, hanem eszközökkel lehet növelni. Gyulay Tibor kiemeli, hogy nem csak Kelet és Nyugat, hanem a nagy és kis vállalatok között is fennáll ez az ellentét, és a vállalkozásoknak növelniük kell a tudástőkéjüket, hogy fenntartsák és növeljék jövedelmüket. Miért akkora ez a szakadék? A nagyvállalatok hatékonyabban hasznosítják a termelési értékeiket, melyhez elengedhetetlen a korszerű tudástőke és a tanulási hajlandóság. Egy kérdés merül fel: hogyan tudnának a kisvállalkozások utolérni a nagyobbakat? A nagyvállalatok általában magasabb béreket kínálnak, amivel a kisebb vállalkozások nehezen tudnak versenyezni. A nagyvállalatok gyakran alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat, és azokat rutinszerűen alkalmazzák. A szervezeti tudás értéke nagyobb, mint az egyéni tudásé, és a nagy vállalatok óvják ezt a tudást, hogy ne legyenek kiszolgáltatva. Mit tehetnek a kicsik? Csökkenteniük kell a tudásvesztés kockázatát! Rögzítsék a kritikus tudást! Készítsenek átadható tudás tartalmakat! Legyenek tudatos, tervszerű tevékenységeik! Használjanak kész tudástartalmakat! Ha nincs rögzítsék, a tudásátadás eseményeit! Alkalmazzanak mentorálást! Végül pedig ellenőrizzék az előrehaladást! Hogyan lehet ezt támogatni? A KM EXPERT okos vállalkozás programja azt ajánlja, hogy a folyamatok alapján kell közelíteni, és a tudásmenedzsment szempontjait érvényesíteni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült első podcast epizódot! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült második podcast epizódot!

Az előadásban Eisenbacher Csaba a vállalkozóvá válás útjának fontos lépéseiről és kihívásairól beszél, kiemelve a belső motiváció, a hatékony munkavégzés és az önfejlesztés fontosságát, miközben személyes tapasztalatain keresztül példázza az előadottakat. Előadásában a Pink féle belső motiváció elméletén keresztül három alappillér fontosságát taglalja. Ezek a következők: mesterség, önállóság, küldetés. Csaba 20 évet dolgozott 12 különböző országban, míg végül Pécsett telepedett le. Nagy és kisvállalatoknál egyaránt megfordult. Egyik fő megvalósításának a váltást, a váltásra való képességét tartja, miközben szót ejt arról, hogy az egyetemet nem tudta befejezni. Bemutatkozása részeként családjáról és hobbijairól is mesél. Skálázódni lehet a végtelenségig, csak lehet, hogy Te fogsz benne elhasználódni. Tanácsa szerint olykor érdemes mérlegelni, hogy az ember megköt egy X-edik üzletet is vagy inkább elmegy jógázni. Mert az üzlet fontos, de bizonyos esetekben a világ pénze sem elég arra, hogy az ember visszavegye élete legszebb pillanatait. Erősségei között: a lean-t, agilitását, a kanban-re való hajlamát, az empátiát és a kommunikációt emeli ki. A magyaron kívül, német és angol nyelven beszél, ami mint mondja elengedhetetlen része a skálázásnak, még úgy is, hogy igazából Magyarországról dolgozik. Az előadása további részében olyan tanácsokat ad, amely mindenki segítségére lehet, aki értéket szeretne teremteni vállalkozóként. “Olykor kicsit lassuljunk le” Ne kapkodjunk! Az eredmény százszor jobb lesz, ha nem rohanunk! Újragondolás, átalakítás és újratervezés Csaba szerint kezdő vállalkozóként arra kellett ráébrednie, hogy irgalmatlanul nagy veszélyt jelent rá az, ha valamihez görcsösen ragaszkodik! Fontos, hogy könyörtelenül változtass, bűntudat nélkül! Gondolj arra, hogy ezzel egy hibát kerülsz ki! Nem egyszerű, de vállalkozóként ezt is érdemes figyelembe venni. Agresszíven keressük a feed back-et, mert ez vezet majd jó döntéshez! Ne foglalkozzunk a hibával, változtassunk rajta és menjünk tovább! Személyes beszámolójából az derül ki, hogy eleinte zavarta az, hogy olyan projektekben mellőzték, amibe rengeteg időt és energiát fektetett. Végül egy jópofa mottót talált ki magának: Soha nem bukok, vagy nyerek vagy tanulok! A skálázódásról szólva: a vállalkozás alapja Te vagy, ahogyan a skálázódásnak is! Mesterség, önállóság, küldetés Mesterség: a szakmai kiválóságra való törekvés. Hol vagy most? Hova tartasz? Azok járnak jól, akik valamiben nagyon jók. Mesterség nélkül senki nem vesz komolyan. Önállóság: vállalkozóként ez együtt jár a mindennapokkal. Küldetés: miért vagyok itt? Miért csinálom? Csaba szerint az elhangzottak, akkor is érvényesek, ha az ember alkalmazott, hiszen sok olyan fogalom van, ami érvényes mindkét félre egyaránt, és a növekedés ezáltal garantált. Kérdések, amikre a beszélgetés végén kapunk válaszokat: Pszichológia és attitűd kapcsolata. Hogyan tudjuk azt meg, hogy jók vagyunk-e vállalkozónak? Hogyan jöttél rá arra, hogy jó vállalkozó leszel? Mikor veszi észre egy főnök azt, hogy a skálázódásnak éppen ő az akadálya? Vannak-e egyedi jelei annak, hogy mikor ég a ház vagy azok specifikusak? Miért nem akarnak Magyarországon külsős segítséget? Mit vagy hajlandó igénybe venni a skálázódáshoz? Mit tanácsolsz egy vállalkozónak, aki skálázni szeretné a cégét? Mi legyen az első lépése? Olvass tovább! Tudj meg többet Eisenbacher Csabáról! Nézd meg a Eisenbacher Csabával készült podcast epizódot!

Jóföldi Endre a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián mesélt a vállalkozásuk történetéről és az amerikai terjeszkedésről. 2008-ban három alapemberrel garázsból indult Kaposváron a Weblib, keresőoptimalizálással foglalkozva. Bár kisvállalkozásként határozzák meg magukat, ma már a Financial Times 1000-es listáján szerepelnek, és székhelyük továbbra is vidéken van. Fontos számukra a személyes hozzáadott érték. Precognox - Kaposvár - Boston - Tel Aviv Az első próbálkozásuk az amerikai piacon nem volt zökkenőmentes: csomagjaik más reptéren kötöttek ki, mint ahol kellett volna, mégis sikerült üzletet kötniük. Bár kezdetben kevés tőkével rendelkeztek, 2011 után külföldi megrendeléseik visszaestek. 2015-ben újra nekivágtak az amerikai piacnak, és hamarosan találtak is lehetőségeket, főleg kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően. Egy bostoni találkozón például gyorsan be tudtak kapcsolódni az amerikai üzleti körbe. Ennek eredményeként ma már az árbevételüknek több mint 50%-a az Egyesült Államokból származik. Mi volt mindennek a motivációja? Miért érdemes elindulni? Minden találkozásban van lehetőség, még ha elsőre nem is sikerül. Endre szerint a szerencse a felkészültség és a lehetőség találkozása. Elindulni kell, nem félni az új kihívásoktól, ez a fejlődés kulcsa. A vállalkozói út nem mindig könnyű, de nem szabad feladni! Magyarország is a nemzetközi piac része, a digitális piacon is. Nem szabad hagyni, hogy a korlátozó gondolatok visszatartsanak! Nem kell rögtön a csúcsra törni; lépésről lépésre is sokat elérhetünk. Az otthon ülés helyett lépéseket kell tenni előre! A következő kérdésekre a videó végén kapunk válaszokat: Amerikai jogi személyiség nélkül is lehet bővíteni a hálózatunkat? Kinek ajánlott és kinek nem ez a típusú vállalkozói mentalitás? Melyik szembetűnő különbség volt a legfájdalmasabb Amerikában? Milyen tanácsot adnál az öt évvel korábbi önmagadnak? Milyen lehetőségek adódnak akkor, ha bekerülsz az amerikai céges körforgásba? Olvass tovább! Tudj meg többet Jóföldi Endréről és Kása Károlyról! Nézd meg a Jóföldi Endrével és Kása Károllyal készült podcast epizódot!

Kertész Lilla megosztja tapasztalatait és tanácsait az amerikai piacra lépő vállalkozások számára, kiemelve a Hustle mentalitást, a személyes történet fontosságát, a direkt kommunikációt, a marketing különbségeit, valamint az IT szakemberek megtartásának és kiválasztásának módszereit, hogy a nemzetközi skálázás sikeres legyen. Lilla, 2014-től kezdve foglalkozik szervezetfejlesztéssel. Fő témája a modern vezetői modell, ami azzal foglalkozik, hogy milyen kognitív és viselkedési stratégiákat kell alkalmazni ahhoz, hogy tudjuk, hogy érezzük, hogy újra mi ülünk a volánnál. Elsősorban kis és középvállalkozásoknál dolgozott. Egykori ügyfele egy középvállalkozás a nulláról indulva a magyar piacról Amerikába indult hódító útjára. Ezen az úton kísérte végig a céget és kóstolt bele az amerikai hétköznapokba. Előadsában az amerikai üzleti gondolkodásról szeretne értekezni. Mint mondja, bárki aki amerikai piacra lépne, annak érdemes a következő szempontokat érvényesíteni: 1. Hustle - mentalitás 2. A sztori: mi a te személyes történeted?  Amerikában érdemes úgy felkészülni, hogy a következő kérdésekre pontos válaszokat tudjunk adni: honnan jövünk? Mit szeretnénk elérni? Mi a víziónk? 3. Direkt kommunikáció 4. Marketingben lévő különbségek . Amerikában több típusa van érvényben jelenleg is. A tradicionális (plakát, flyer, táblácska) és a legmodernebb egyszerre. Érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen hagyományos marketing eszközöket tudtok ti is használni? 4+1. Módszerek az IT szakemberek megtartására és kiválasztására. Ezzel a kihívással Magyarországon és az államokban is küzdenek. Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Mi kell ahhoz, hogy valaki felfogja azt, hogy neki külföldre kell menni? Mi a szikra? Melyek voltak az első élményeid Amerikában? Melyek azok a kulturális különbségek, amire fel lehet készíteni az embereket? Hogyan lehet egy egész céget, az embereket arra felkészíteni, hogy megyünk Amerikába? Olvass tovább! Tudj meg többet Kertész Lilláról! Nézd meg a Kertész Lillával készült podcast epizódot!

Az előadás arról szól, hogyan építette fel Szabó Kristóf a Bookbase alkalmazást, amely könyvek összefoglalóit kínálja magyar nyelven, és hogyan terjeszkedik sikeresen a külföldi piacokra, miközben hangsúlyozza az olvasás fontosságát és az önfejlesztés lehetőségeit. Szabó Kristóf, online marketinges, aki az egyetem után az utazásait kezdte el dokumentálni. Azon találta magát, hogy egy 500 ezres követői csoportot tud maga mögött. Nem sokkal később megszületik a Bookbase applikáció. Segítségével magyar nyelven lehet könyvek összefoglalóját meghallgatni. A könyvolvasás problémáját vetette fel, miszerint a fiatalok nem szeretnek olvasni. Vállalkozása erre épült fel, mert nemcsak magyar szerzők, hanem külföldi írók könyveit is felolvassák. Olyanokat is, amik esetleg még magyar nyelvű kiadásban meg sem jelentek. Mi a magyarországi siker kulcsa? Kristóf szerint előttük még nem volt olyan vállalkozás, akik könyvek összefoglalásával folgalokozott volna. Azt mondja, hogy egy adott problémára jó megoldást tudtak találni. Mert a fiatalok nem olvasnak, ezért hajlamosabbak inkább összefoglalva megszerezni, meghallgatni az infókat. Ráadásul azoknak is segítség ez, akik nem tudnak jól angolul, hiszen platformjukon az angol szerzők könyvei is magyarul hallhatóak. Miközben elmegy az iskolába nem a Spotifyt hallgatja, hanem a könyvklubbot. Az appot azzal egészítették még ki, hogy a könyvekhez (értelemszerűen azokhoz, amelyek célja az önfejlesztés) egy - egy rövid feladatot is csatoltak, amit a hallgató otthon kipróbálhatott. Sikerük kulcsát erre a hármas tényezőre vezeti vissza, és ezeknek az egyvelegére. Most terjeszkedni, skálázódni szeretnének! Egy podcast beszélgetéskor jött az ötlet. Miután a házigazda leadta az adást, sokan azzal keresték meg, hogy nem-e tudnák ezt megcsinálni máshol is? Elindultak a tárgyalások és, ahogyan most látja, egy vagy másfél év után már Európában máshol is jelen lesznek, Magyarországon kívül. Mi kell ehhez? Egy komoly piackutatás és arra jutottak, hogy minden ország saját nyelvén jelennének meg, országról - országra. Ennek persze a költsége is húzósabb. Vajon ezzel egy piaci rést találtak? Mert a nagy, multi cégek, bizonyos esetekben nem foglalkoznak kis piacokkal. Kristóf szerint nem milliárdos bizniszt akarnak építeni, hanem segíteni másoknak. Közben megtartani az anyagi függetlenségüket is. Könyv esetében a fordítás lesz a legnagyobb költség, ha azt külföldön is értékesíteni szeretnék. Ehhez társul a fordító személyi költsége, és a felolvasás ára. Kisebb piacban, nagyobbnak lenni - hangzik a mottószerű gondolat. A skálázódás közbeni dilemmák egyike, hogy hogyan is lenne érdemes a külföldi terjeszkedést megoldani. Franchise módszerben vagy affiliate rendszer által? Melyiknek mi az előnye, mi a hátránya? A narrációt, hogy lehet külföldön megoldani? Mik az első lépések? Először is minden könyvet le kell fordítani angolra. Mert először is angolról mindig jobb fordítani például szlovákra, szerbre, románra esetleg észtre. A célközönséget fontos ezután bemérni. Ki lenne a piac, mennyit képes ezért áldozni? Felmérni azt, hogy van-e versenytárs? Ezután következik az applikáció lefordítása, majd az adott anyagok lefordítása a piac nyelvére. Első körben a Magyarországot határoló országok lennének a piac. Szlovákia, Románia, Szerbia. Ezután egy fizetőképesebb piac jönne, nyugat Európa, ahol többet áldoznak erre. A fő cél az, hogy a fiatalok olvassanak és felnyissuk a szemüket, hogy lássák, hogy rengeteg lehetőségük van, aminek ők maguk a megalkotói. Ha a fiatalok ezt megértik, akkor lehet, hogy: 10-20 év múlva egy szebb világot tudnak alkotni, mellékesen ebből meg lehet élni. Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kristófról! Nézd meg a Szabó Kristóffal készült podcast epizódot!

Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon. Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát. Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető. Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik. A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is. Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni. A miértek? Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé? A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska. Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk. Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre! Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek. Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek. Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek. Jog és klaszter kapcsolata Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait. Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg. Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre. A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést. A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek. Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük. Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska. Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket. A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó. Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM. A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ: Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között? Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme? Olvass tovább! Tudj meg többet Dr. Szentgáli Piroskáról!