Ez a mondat nem visszafogottságról szól – hanem felelős cégvezetői döntésről .

A szabadság új definíciója – mit jelent ma jól működő cégvezetőnek lenni? "És mit jelent ez ma, 2025-ben, jól működő cégvezetőként? Nem azt, hogy minden folyamatot ismersz.

Hallgasd meg a teljes adást , ha mélyebben érdekel, hogyan lesz valódi vállalkozói szabadságod úgy, hogy közben a céged is stabil marad. Szabadság vagy káosz – a rendszered dönt róla A vállalkozói szabadság nem azt jelenti, hogy bármit bármikor megtehetsz. Hanem azt, hogy megengedheted magadnak a távollétet – anélkül, hogy közben szétesne a céged.   Ez a különbség aközött, hogy te irányítod az üzletedet, vagy az irányít téged. Forray Niki nem csak beszél erről – hanem így él. Évente több mint 280 napot utazik, gyakran hónapokat tölt külföldön. És közben nem áll meg a vállalkozása, nem lassul le a működés. Ez nem luxus, hanem következetesen épített rendszer eredménye. „Én nem a cégem közepében vagyok, hanem körülötte van egy működő struktúra.” Ez a struktúra nem pusztán folyamatokat jelent, hanem egy olyan működésmódot, ahol mindenki tudja a dolgát, a döntések nem rekednek meg, a felelősség nem központosul. A napi operatív szinten semmi nem függ attól, hogy Niki épp fizikailag jelen van-e vagy sem. Ez nem a kontroll elengedése – ez a kontroll átrendezése. Az első lépés az volt, hogy tudatosan megszüntette azokat a pontokat, ahol minden hozzá futott be. Ki kellett építeni azokat a rendszereket, amik nemcsak dokumentálnak, hanem gondolkodnak is: priorizálnak, szűrnek, visszajeleznek. Ez nemcsak időt ad, hanem nyugalmat is. A szabadság nem a tengerparton kezdődik – hanem a háttérrendszeredben.  A szabadságod ára: pontos folyamatok, tudatos struktúra Forray Niki vállalkozói működésének egyik legmeghatározóbb eleme a rendszerépítés. Nemcsak arról van szó, hogy van egy jól működő cég – hanem arról, hogy a cég akkor is jól működik, ha ő fizikailag nincs jelen. Ez nem intuitív döntéssorozatok eredménye, hanem tudatos, sok év alatt kialakított működésmód, ahol minden apró részletnek helye, ideje és felelőse van. A rendszer lényege, hogy mindenre legyen válasz – de ne minden Nikinél legyen.  Ez a szemlélet akkor kezdett el igazán kikristályosodni, amikor hosszabb időszakokat kezdett el külföldön tölteni. Először Balin, majd máshol, akár hónapokra is. Nem hirtelen kivonulás volt ez, hanem próba: vajon mi történik, ha nem ő reagál, nem ő dönt, nem ő tesz rendet? „Ha valaki kérdez valamit, és nincs rendszer, akkor rám vár minden válasz. Ez az, amit nem akartam tovább fenntartani.” A megoldás nem az volt, hogy egyszerűen kiadott pár feladatot. Hanem az, hogy kialakított egy olyan rendszert, ami önjáró.   Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek hibák vagy kérdések – hanem azt, hogy nem kell minden problémára személyesen reagálnia. A rendszer tartalmazza az irányokat, a felelősségeket, az új helyzetek kezelésére vonatkozó logikát. Ez a szintű működés olyan eszközöket igényelt, mint a részletes dokumentálás, delegálási sablonok, rendszeres státusz riportok – de még fontosabb volt a gondolkodásmód. A csapatnak is meg kellett tanulnia, hogy nem „Nikitől kérdezünk” , hanem a rendszerből értelmezünk, döntünk, megyünk tovább. Ez nem gyors, de megtérül. És itt válik valódivá a szabadság: nem kell mindenhol ott lenned, mert a rendszered igen.  És amikor a rendszered jól működik, akkor nem az a kérdés, hogy „mit engedhetsz meg magadnak” – hanem az, hogy mekkora szabadságot akarsz élni. A rendszered visszatükrözi a vállalkozói önismeretedet Az, ahogy a rendszered működik, valójában nem technikai kérdés – hanem önismereti tükör . Ezt Forray Niki a saját bőrén tapasztalta meg. Amikor elkezdte a vállalkozását „kivenni saját magából” , az nem csupán szervezési feladat volt, hanem személyes döntések sorozata: mit tudsz elengedni? Miben bízol meg másban? Hol akarod még mindig te kontrollálni? A folyamat során világossá vált számára, hogy nem a rendszer hiánya okozza a káoszt – hanem az, hogy a vezető nem engedi működni.   Az első években Niki mindent látni, irányítani, visszajelezni akart. De amikor utazni kezdett, és távolságba került a napi működéstől, ez a szokás már nem fért bele. Kénytelen volt változtatni – nemcsak a cégen, hanem magán is. „Rájöttem, hogy nem a rendszer a lassú – én vagyok a szűk keresztmetszet, ha mindenen át kell mennie rajtam.” A szabadság nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is jelent. Rendszert építeni azt jelenti: átadod a döntést, de nem adod fel az irányt.  Ez egy komoly szemléletváltás, amihez elengedhetetlen az, hogy ne csak a cég működését, hanem a saját vezetői működésedet is újragondold. Ez a szintű gondolkodás nem jön azonnal. Sokan azt hiszik, hogy „majd delegálok” vagy „kivonom magam az operatívból” . De ha nincs mögötte mélység, világos értékrend, jól strukturált háttér, akkor a szabadság csak illúzió. A csapat zavarban lesz, a működés megakad, a döntések elmaradnak. A valódi szabadság ott kezdődik, amikor nem te vagy a rendszer – hanem van egy rendszered, amit te építettél.   És ha ez megvan, akkor nemcsak utazhatsz – hanem végre vezetőként működhetsz.  A szabadságod mértéke a döntéseid mélységén múlik Forray Niki példája világosan mutatja: nem a körülmények adják meg a szabadságot, hanem a rendszerszintű döntéseid.  Az, hogy ki mit csinál a cégedben. Az, hogy mire van automatizmus. Hogy melyik folyamat működik nélküled. És legfőképp: hogy ezek hogyan vannak egymáshoz illesztve. A szabadság nem egy állapot, hanem egy működésmód következménye. Amikor Niki hosszabb távollétre rendezkedett be, nem a jelenlétét akarta „helyettesíteni” – hanem úgy akarta megszervezni a céget, hogy annak ne legyen szüksége a jelenlétére.  Nem helyettes kellett – hanem új működés. „Az a cél, hogy ne engem kelljen másolni – hanem a rendszer működjön nélkülem.” Ez a szemlélet nemcsak workflow-okat vagy checklisteket jelent. Hanem azt, hogy a csapat gondolkodik, dönt, reagál.   Mert ez a valódi rendszer: amikor nemcsak végrehajtanak, hanem értelmeznek. És ezt csak úgy lehet elérni, ha a vezető ténylegesen kivonul az operatívból – nem csak papíron, hanem döntéseiben is. A szabadság tehát nem a végeredmény – hanem a következmény. A jó rendszer adja meg a lehetőséget, hogy vállalkozóként ne csak működj, hanem létezz.  Úgy, hogy közben nem kell kompromisszumot kötnöd a növekedés vagy az irányítás terén sem. 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha kíváncsi vagy, hogyan működik egy olyan rendszer, ami nem vesz el a szabadságodból – hanem megteremti azt. 🎯 Úgy érzed, hogy nálad még minden döntés rajtad csapódik le? Itt az ideje újragondolni a működést és végre valódi vezetőként élni a szabadságot. Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

Sok vállalkozás hirdetésekre, dizájnra, erős szlogenekre építi az első benyomást. De a vevőt nem ez tartja ott. A hosszú távú bizalom nem a vizualitásból, hanem a működésből születik. 👉 Mert egyetlen rosszul kezelt érdeklődő, egy elfelejtett válasz, egy kaotikus projektmenedzsment többet rombol, mint egy gyenge logó. Ezért dől el minden a működésben. Nem akkor építesz bizalmat, amikor posztolsz róla – hanem amikor a vevő érzi , hogy mögötted van rendszer. Hogy minden gördülékeny, érthető, követhető. Nem azért, mert „nagyon jófej” vagy, hanem mert látszik , hogy van egy működési logikád. 👉 Erről szól a Huszti Boldizsárral készült korábbi podcast epizód is, amit mindenképp érdemes meghallgatnod! 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/huszti-boldizsar-eskuvonk-tortenete A bizalom nem kampányból épül, hanem működésből A legtöbb vállalkozó először marketingben gondolkodik: milyen színe legyen a logónak, milyen kampány hozza majd az ügyfeleket, hogyan lehet „felépíteni a márkát”. De van egy sokkal fontosabb kérdés, amit kevesen tesznek fel maguknak: 👉 Mi történik azután, hogy az érdeklődő megérkezett? Egy szép weboldal csak az első pillantás. A valódi benyomás ott dől el, amikor az érdeklődő kapcsolatba lép veled – és azt látja, hogy tudod, mit csinálsz. Van válaszidő. Van folyamat. Van rendszer. És éppen ezért: a működésed minden nap marketing. Akkor is, ha nem szól róla semmi a social felületeken. Ezért volt tanulságos Huszti Boldizsár története is. Nála a rendszer nem csak működési eszköz – hanem bizalomépítő eszköz  is. Mert aki egy ilyen struktúrával találkozik, az azonnal tudja: itt nem egyedül vagy, nem ad-hoc a működés, és nem tőled függ minden válasz. Hanem van mögötted valami, ami tart . Ez a fajta működés nem harsány – de annál erősebb. Nem az számít, mit mondasz magadról, hanem hogy hogyan működsz Sok vállalkozás a kommunikációra épít. De a vevők nem a szavaidba, hanem a működésedbe fognak beleszeretni . Huszti Boldizsár történetében ez az egyik legfontosabb tanulság:nem az emelte ki a tömegből, hogy „mit ígért”, hanem az, hogyan viselkedett már az első ügyfelekkel is . „Semmiképpen nem akartam hazudni az ügyfeleknek. Csak olyat ígértem, amit fixre tudtam vállalni.” Ez a mondat mindent elmond. Nem volt drága kampány, nem volt pozicionálás-tréning. Csak egy működés, amiben az ügyfél már az elején érzi, hogy számíthat rád . És ezt a működést nem tudod megjátszani – csak építeni. A videók, amiket készít, nem csak „szépek”. Ugyanolyan stílusúak. Ugyanazt a minőséget hozzák. Ugyanazt a benyomást keltik.  Ez nem marketing – ez működés. És ha a működésed megbízható, a marketingedet helyetted csinálják mások.   Nem te vagy a cég: a működésed az Sokáig azt hisszük, hogy a cég „mi vagyunk”. A mi hitelességünk, a mi szaktudásunk, a mi jelenlétünk számít. És tényleg: az elején ez elkerülhetetlen. De ha minden csak rajtad  múlik, az nem vállalkozás, hanem egy fárasztó túlélőprojekt. Boldizsár idejében felismerte: nem ő a cég, hanem a rendszer, amit felépít . 📌 A weboldalt nem ő írja – hanem az édesapja, jutalékért. 📌 Az ügyfélfolyamat nem Excelben történik – hanem Trellóban, automatizálva. 📌 A kapcsolatfelvétel nem e-mail káosz – hanem egy gombnyomással induló folyamat. Ez a különbség a „vállalkozgatás” és a tudatos cégépítés között. A rendszer működik – akár jelen vagy, akár nem. És ha a működésed profibb, mint amit bárki várna tőled, az sokkal többet mond, mint bármilyen poszt vagy sales szöveg. A rendszered beszél helyetted A legnagyobb bizalomépítő nem az, amit mondasz – hanem az, amit mutatsz. Boldizsár vállalkozása nem hangos, nem harsány. Nincsenek túlzó állítások. De van helyette valami más: egy működő rendszer , ami az első perctől bizalmat épít. "Amikor valaki meglátogatja az esküvői videós oldalukat, nem kell magyarázni, mit csinálnak. A domainnév egyértelmű. A stílus egységes. A folyamat gördülékeny. Nincs felesleges lépés, nincs információzaj – csak az van kint, aminek ott a helye." Ez az, amit sok vállalkozó alábecsül: a struktúra önmagában kommunikál.  Ha jól van felépítve, az érdeklődő már azelőtt elkezd bízni benned, hogy bármit is elmondanál magadról. A stabil működés a legjobb marketing. A profizmus nem magyarázattal kezdődik Az ügyfelek nem elemzik tudatosan, hogy miért bíznak meg benned. Egyszerűen csak érzik. És ez az érzés nem abból jön, hogy mit mondasz magadról – hanem abból, hogy milyen élményt adsz az első pillanattól . Huszti Boldizsár tudatosan építette fel a rendszerét úgy, hogy az első benyomásban benne legyen a profizmus . A domain nevek célzottak. A márkák külön futnak. A stílus egységes, letisztult. Nincs keveredés, nincs magyarázkodás – az ügyfél már az elején pontosan érti, mit fog kapni. 📌 Amikor a működésed egyértelmű, nem kell meggyőznöd senkit. Az ügyfél már akkor dönt, amikor még meg sem szólaltál – mert látja, hogy rend van. Ez az a benyomás, amit egyetlen reklámszöveg sem tud pótolni. A rendszered lesz az első komoly érv melletted – vagy ellened. Az ajánlás nem kérhető – csak kiváltható A legtöbb vállalkozó örül, ha egy-egy ügyfél továbbajánlja. De ritkán gondolkodik azon: mitől válik egy ügyfélből aktív ajánló? Nem attól, hogy extra kedves vagy. És nem is attól, hogy „elég jó” a szolgáltatás.Hanem attól, hogy a teljes működésed egy következetes, biztonságos élményt adott  – olyat, amit jó szívvel lehet továbbadni másnak is. Boldizsár vállalkozásánál ma már az új megrendelések döntő többsége ajánlásból jön . Nem költ hirdetésre. Nem épít „kampányt” – a működés önmagában olyan, hogy az ügyfelek beszélni akarnak róla. ✅ Nincs kérdés, nincs zavar, nincs bizonytalanság. Az ügyfél pontosan tudja, mire számíthat – és ez biztonságérzetet ad. Ez a kulcs: nem elég jól dolgozni – a működésednek is transzparensnek, követhetőnek, kiszámíthatónak kell lennie .Akkor az ügyfél nemcsak elégedett lesz – hanem tovább is ajánl. Úgy, hogy közben te sem kérted. A rendszered nem vesz el szabadságot – hanem ad Sokan attól tartanak, hogy ha rendszereket építenek, azzal majd elveszítik a rugalmasságukat . Hogy túl szigorú lesz a struktúra, hogy már nem lehet „szabadon” vállalkozni. De valójában épp az ellenkezője történik. Huszti Boldizsár rendszere nem korlátozta – hanem felszabadította .Mert amint minden folyamat kiszámítható lett, már nem kellett minden döntést neki meghoznia . Nem kellett naponta újra feltalálnia ugyanazt a lépést. Nem kellett állandóan jelen lennie ahhoz, hogy a vállalkozása működjön. A rendszer nem pótolja az embert – hanem megteremti a működés feltételeit, ahol az ember már nem a tűzoltó, hanem a stratégiai vezető lehet. Ezzel nyerte vissza az idejét. És ezzel tudott fókuszálni arra, amit tényleg csak ő tud hozzátenni : a kreatív irányra, a minőségre, az új ötletek kidolgozására. A szabadság nem attól lesz a tiéd, hogy „nem vagy alkalmazott”. Hanem attól, hogy nem neked kell kézben tartani a céged minden porcikáját. És ezt csak egy jól felépített működés tudja megadni. A növekedés nem reklámból indul, hanem szemléletből Sokan akkor kezdenek el „növekedésről” beszélni, amikor már megy a vállalkozás. De a valódi növekedés nem akkor kezdődik, amikor több a bevétel – hanem amikor máshogy kezdesz gondolkodni. Boldizsárnál ez a váltás egy döntés volt: 📌 nem az ő idejére épül a működés, 📌 nem ő fog mindent kézben tartani, 📌 és nem attól profi a cég, hogy ő mindig jelen van. Ez a szemlélet tette lehetővé, hogy ma már a rendszer dolgozik helyette , és ne fordítva. Hogy egy új projekt nem többletterhet jelent, hanem egyszerűen belép a folyamatba. És hogy az ügyfélélmény ugyanaz marad – akár ő koordinálja, akár nem. A növekedés nem attól indul, hogy „több ügyfelet szeretnél” –hanem attól, hogy készen állsz kilépni a napi operatív teherből , és rendszert építesz magad köré. A működésed a valódi márkád A legtöbb vállalkozó azt hiszi, hogy a márka az arculat. A logó. A színek. A hangnem. De a valóság az, hogy a márkád az, amit az ügyfél tapasztal.  Minden egyes alkalommal. Huszti Boldizsár nem egy „márkát” épített – hanem egy következetes működést , ami idővel önállóan is képviselni tudta őt. Ma már nincs ott minden projektben. Nincs ott minden döntésnél. De az ügyfélélmény ugyanaz marad. ✅ Ez a valódi márka: amikor nem az emberhez kötődik minden – hanem a rendszerhez. ✅ Amikor nem a szöveg mesél rólad – hanem az élmény, amit nyújtasz. ✅ És amikor már nem kell elmagyaráznod, hogy ki vagy – mert minden gesztusod világosan mutatja. 📌 A kérdés nem az, hogy mit szeretnél elmondani magadról.A kérdés az: mennyire mutatja ezt a működésed? Mit viszel magaddal Boldizsár történetéből? Huszti Boldizsár nem egy új marketingtrükkel emelkedett ki – hanem azzal, hogy tudatos rendszert épített a működése köré. Ez a rendszer ma már önállóan is hitelesíti őt: az ügyfél pontosan tudja, mire számíthat, és ez a bizalom újabb és újabb megrendeléseket hoz. Mit érdemes ebből újragondolnod a saját vállalkozásodban? 1️⃣ Beszél helyetted a működésed – vagy mindig neked kell elmagyarázni, miért vagy más? 2️⃣ Van egyértelmű, követhető rendszered – vagy ad-hoc működésre épülsz? 3️⃣ Ajánlásból jönnek az ügyfelek – vagy még mindig kampányokra van szükség? Boldizsár példája azt mutatja: ✅ Nem kell harsánynak lenned ahhoz, hogy kiemelkedj. ✅ Elég, ha a működésed pontosan azt adja, amit ígérsz. ✅ És ha ezt minden ponton következetesen csinálod, akkor nem kell márkát építened  – a működésed maga lesz a márka. Tovább olvasnál? – Kapcsolódó cikkek a működésközpontú vállalkozásépítéshez A múlt héten egy korábbi beszélgetésünkhöz tértünk vissza Huszti Boldizsárral. Arról beszélgettünk, hogyan érdemes vállalkozni akkor, amikor még nem érzed magad teljesen késznek – és hogyan tudod már az első lépésektől úgy felépíteni a működésedet, hogy az hosszú távon is megtartson. Ha érdekel, hogyan néz ki ez a gyakorlatban – és hogyan kapcsolódik a működés a márkádhoz,olvass bele néhány blog cikkbe amit készítettünk: Mire épül a vállalkozói bátorság, amikor még nincs tapasztalatod? Hogyan erősíti a brand pozicionálás az első benyomásod hatását? Mikor van itt az ideje egy back office rendszernek - és hogyan kezdd el? 👉 Olvasd el őket is — és gondold végig: hol tart most a Te vállalkozásod ebben a folyamatban? Ha pedig még nem hallgattad meg a legújabb beszélgetésünket Huszti Boldizsárral, érdemes bepótolni: őszintén mesél arról, hogyan lett egyre tudatosabb vállalkozóként, és hogyan épített fel két párhuzamos brandet úgy, hogy azok ma már ajánlásból is folyamatosan hozzák a munkát – nem a marketing miatt, hanem a működésük miatt. 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/huszti-boldizsar-eskuvonk-tortenete

A gond az, hogy sok cégvezető nem is érzi, hogy sodródik. Hiszen megy a bolt. Jön a bevétel.

A gazdaság, a piac, a vevők és a technológia olyan tempóban változnak, hogy egyre több cégvezető érzi A legtöbb cégvezető ilyenkor megreked a veszteségek körül, és nem látja meg, hogy az egész újra is gondolható

Ha mélyebben érdekel az igazi vállalkozói szabadság - akkor hallgasd meg a teljes adást. Amit régen működtetett, ma már visszahúz Forray Niki több mint harminc éve vezeti a saját vállalkozását. Ha valaki, akkor ő pontosan tudja, milyen az, amikor egy üzleti modell hosszú ideig jól teljesít – és milyen, amikor egyszer csak már nem visz előre, hanem hátráltat.   „Amit eddig csináltunk, az nem fog működni.” De honnan tudod, mikor jön el ez a pont? A legtöbb vállalkozás akkor indul, amikor valaki talál egy piaci rést, megold egy problémát, elindít egy rendszert – és ez éveken, akár évtizedeken keresztül működhet. Az üzleti modell „beáll”, a folyamatok rutinszerűvé válnak, a kapcsolatok stabilak. Ez a stabilitás viszont észrevétlenül válik megszokássá – és a megszokás lassan akadállyá. Több évtizedes, jól működő partneri rendszerük omlott össze hónapok alatt. Nem azért, mert ők hibáztak. Egyszerűen a külső világ változott meg – ők pedig választás elé kerültek: ragaszkodnak a régi modellhez, vagy új irányt építenek. „Ez a fajta működés, ami most van, szerintem nem működik tovább. Változtatni kell.”  És ez nem pusztán logisztikai vagy pénzügyi kérdés. Ez identitásváltás . Hiszen nem csak egy működési modelltől búcsúzol ilyenkor – hanem attól az évtizedes gondolkodásmódtól, ami eddig biztonságot adott. A szabadság ára tehát az, hogy el kell engedni a biztosat, ha már nem visz előre.  Ez fájdalmas, kényelmetlen, de elkerülhetetlen. Aki ma vállalkozóként hosszú távra tervez, annak új kérdéseket kell feltennie: Kire, mire épül a rendszerem? Mi az, amit rutinból csinálok, és már nem hatékony? Milyen működés visz előre – nem csak ma, hanem három év múlva is? Ez az igazi vállalkozói szabadság – nem az, hogy bármit megtehetsz, hanem az, hogy felismered: mikor kell másképp csinálni. Válság vagy újratervezés? A rendszered megmutatja Niki őszintén beszél arról, hogy hogyan élte meg az üzleti modell teljes szétesését – és mit tett, amikor a rendszer már nem működött. „Ez a fajta működés, ami most van, szerintem nem működik tovább. Változtatni kell.” Ez a mondat nem csak a cégstruktúráról szól – hanem az egész vállalkozói hozzáállásról. Mert ami régen működött, azt ma már nem feltétlenül veszik meg. És nem azért, mert rosszabb lett a termék vagy a szolgáltatás – hanem mert a világ, a fogyasztók, az elvárások és a logisztikai háttér teljesen átrendeződtek. A Santia példája azért különösen tanulságos, mert nem a belső hibák miatt roppant meg a működés , hanem a külső környezet változott meg. És mégis: a megoldást nem kívülről, hanem belső átalakításban kellett keresni. „A beszállító csődbe ment. A termék eltűnt. És akkor jön az, hogy most mi van?” A legtöbb vállalkozás ilyenkor megpróbál ragaszkodni a megszokotthoz. Keresnek új, hasonló beszállítót. Kicsit faragnak az áron. Taktikáznak. Niki viszont nem ezt tette. Ahelyett, hogy pótlásban gondolkodott volna, újraépítésbe kezdett . Nem csak termékben, hanem rendszerben. „A beszállítót már nem lehetett visszahozni. Újat kellett keresni. De olyat, aki illeszkedik a márkánk értékeihez.” Ez azt mutatja meg, hogy a márkaidentitás és az üzleti modell kéz a kézben járnak.  Ha az egyik változik, a másikat is újra kell definiálni. És ha ezt nem teszed meg időben, a piac fogja helyetted eldönteni, hogy mi marad meg belőled. A kérdés nem az, hogy működik-e még a régi rendszer – hanem az, hogy felismered-e időben, hogy már nem érdemes tovább toldozni-foltozni. A rugalmasság ára – stratégiai újrapozícionálás menet közben Amikor az üzleti modell megreped, nem az a legnagyobb kérdés, hogy mit veszítettél – hanem az, hogy hogyan reagálsz.   Niki történetéből világosan látszik: a válságban nem a mentés a cél, hanem a transzformáció.  És ez nem marketing szöveg – ez konkrét döntések sorozata volt. Az első döntés: nem keresni ugyanolyan beszállítót.  Niki nem akarta másolni azt, ami megszűnt. Ehelyett elkezdett új beszállítók után kutatni, teljesen más piacokon – például Dél-Amerikában. A választás végül Kolumbiára esett, ahol egy olyan partnerrel kezdett tárgyalni, aki ugyanúgy a fenntarthatóságban és minőségben hisz.  Ez volt a legfontosabb szempont. Nem akarta feladni az értékeket csak azért, hogy gyorsan pótolja a kiesett termékeket. „Nem megyek el Kínába, csak azért, mert olcsóbb.” Ez egyértelmű állásfoglalás – és vállalkozói szempontból bátor döntés is. Hiszen a könnyebb út az lett volna, ha gyorsan betömnek minden rést olcsó alternatívákkal. Ehelyett Niki úgy döntött: megőrzi a márkaidentitást , még akkor is, ha ez lassabb, nehezebb és költségesebb út. A második fontos lépés a belső elemzés volt . Nemcsak kívülről nézte meg a céget, hanem belülről is: mi az, ami felesleges, mi az, ami megmaradt csak a megszokás miatt, és mi az, amit már nem támogat sem a piac, sem az értékteremtés. „A forgalomnak kb. 80%-a ment 20%-nyi termékből. És azok eltűntek.” Ez azt jelenti, hogy a cég értékének nagy része egyetlen ponton koncentrálódott – és amikor az megszűnt, nem volt idő hezitálni.  A kérdés ilyenkor az: hogyan alakítod át az egész működést úgy, hogy közben az ügyfelek ezt ne érezzék meg? És talán a legfontosabb: Niki mindezt távolról irányította.  Éppen Balin volt, amikor ezek a dolgok történtek, és a cég akkor is működött – mert a rendszer, a csapat és a kultúra elbírták az ő fizikai hiányát. Ez mutatja: az igazi rugalmasság nem a gyors reakció – hanem az, hogy van egy stabil rendszered, ami válságban is visz tovább. Elengedés, újrakeretezés és a szabadság valódi ára Niki elmondja, hogy komolyan felmerült benne, hogy teljesen elengedi a céget.  És nem azért, mert nem szereti, vagy mert elfáradt – hanem azért, mert megérezte: a régi működés már nem szolgálja őt. „Azt gondolom, hogy ez a harminc év, amit beleraktam, megérdemli, hogy ne adjam fel. De lehet, hogy el kell engedni.” Ez nem csak üzleti, hanem mély személyes döntés is. Egy ponton túl már nem csak arról szól, hogyan működik a cég – hanem arról, hogy mennyire tudsz vele azonosulni , mennyire tölt vissza, mennyire ad értelmet a mindennapoknak. Niki számára a cég nemcsak munkahely volt, hanem identitás, örökség és felelősség.  De ahogy elmondja, az utóbbi években ez az arány eltolódott. A működés „önjáróvá” vált, a csapat stabil, a rendszer erős – de ő maga már nem abból az energiából dolgozik, mint korábban. „Most úgy érzem, hogy csak 10%-ban építem a céget. A többi már csak visz.” Ez egy erős mondat – és sok vállalkozó magára ismerhet benne. A kérdés ilyenkor nem az, hogy működik-e a cég, hanem az, hogy neked van-e még benne helyed.   A működés stabil, de te már más kérdéseket teszel fel magadnak: Még mindig én vagyok ennek a motorja? Kell még nekem ez a szerep? Tudom máshová vinni az energiáimat? Niki története arra tanít, hogy a szabadság nem ott kezdődik, amikor „minden jól megy”. A valódi szabadság az, amikor felismered: mikor kell új fókuszt adni a saját életednek és a céged jövőjének. 🎧 Ha kíváncsi vagy, hogyan néz ki a vállalkozói szabadság a gyakorlatban – amikor egy vezető tudatosan új irányt ad a működésének – hallgasd meg a teljes adást. 🎯 Úgy érzed, itt az ideje új szintre emelni a céged működését – közelebb kerülve a valódi vállalkozói szabadsághoz? Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

. 🎯 Ha te is hasonló dilemmákkal küzdesz a cégvezetésben, jelentkezz egy: 👉 Cégre Szabott Workshop

Mert ők nem napi szinten élik meg a cégvezetést.  

kultúra ,   vezetői képességek ,   hatékonyságnövelés ,   csapatműködés ,   szervezeti dinamika ,   cégvezetés

Ezek azok a rendezvények, amelyek ilyen 100 fő körüli kis rendezvények, ahol a cégvezetők azzal a céllal Úgy gondolja, hogy a cégvezetés az egy szakma, és aki nem akar megtanulni profin céget vezetni az hibát

Ha a digitális világ érdekel, akkor arra fogsz jobban fókuszálni, ha pedig a cégvezetés akkor arra.

Miért nem találsz jó munkaerőt a hagyományos módszerekkel? Ha hónapok óta keresel új munkatársat, de csak középszerű vagy teljesen alkalmatlan jelöltek érkeznek, nem a piac a hibás. A jó emberek nem tűntek el – csak nem éred el őket a jelenlegi toborzási módszereiddel. A legtöbb vállalkozás még mindig ugyanazt a sémát követi: felad egy hirdetést egy állásportálon, várja az önéletrajzokat, majd a beérkezőkből próbál választani. Ez a módszer régen talán működött, de ma már nem hozza a kívánt eredményt. A munkaerő felvétel nem pusztán HR-feladat. Ez egy marketing folyamat , ahol a jelölteket ugyanúgy kell elérni, mint az ügyfeleket: célzott üzenetekkel, vonzó ajánlattal és egyszerű jelentkezési lehetőséggel. Ez nem arról szól, hogy „keresünk valakit egy feladatra”, hanem arról, hogy világosan megmutatod, miért éri meg nálad dolgozni. Amíg passzívan várod, hogy a tökéletes jelölt „beessen” az álláshirdetésedre, addig a konkurensed már elérte, megszólította és meggyőzte ugyanazt az embert. Ha ma jó munkaerőt akarsz, a toborzást marketing szemlélettel kell felépítened  – különben a maradékból válogatsz. Marketing alapú munkaerő toborzás: így éred el a legjobb jelölteket, még mielőtt a konkurensed tenné. Miért nem működnek a hagyományos toborzási módszerek? A hagyományos munkaerő toborzás alapja évtizedekig egyszerű volt: feladsz egy hirdetést egy állásportálon, és várod, hogy jelentkezzenek a megfelelő emberek. Ez a modell akkor működött, amikor kevesebb volt a hirdető cég és több az aktív álláskereső. Ma viszont a helyzet megfordult : a jó szakemberek többsége nem böngészi naponta az állásportálokat, és a figyelmükért egyre több cég versenyez. Ennek a módszernek több komoly hátránya van: Csak az aktív álláskeresőket éred el  – a legjobb jelöltek gyakran már dolgoznak, és nem látják a hirdetésedet. Hosszú reakcióidő  – mire átnézed a beérkező pályázatokat, lehet, hogy a jelölt már más ajánlatot fogadott el. Gyenge minőségű merítés  – kevés jelentkező esetén nagy az esély a kényszerkompromisszumra. Nincs kiemelkedés  – az álláshirdetésed egy tucat másik között elveszik, ha nem tudsz figyelemfelkeltően kommunikálni. A legnagyobb probléma azonban nem technikai, hanem szemléletbeli. A hagyományos HR-megközelítés passzív: várja, hogy a jelölt jöjjön, ahelyett hogy proaktívan megszólítaná  őt. Ez olyan, mintha az értékesítésben arra várnál, hogy az ügyfél magától sétáljon be az ajtón – miközben a konkurencia már rég elvitte. A mai munkaerőpiacon a sikeres toborzás kulcsa az, hogy kilépj ebből a passzív szerepből, és a munkaerő keresést ugyanúgy kezeld, mint az ügyfélszerzést: célzott üzenetekkel, több csatornán, folyamatos jelenléttel . Hogyan építsd fel a munkaerő toborzást marketing szemlélettel? A marketing szemléletű toborzás lényege, hogy a jelölteket ugyanúgy kezeled, mint a potenciális ügyfeleket. Nem vársz passzívan, hanem aktívan eléred, megszólítod és bevonzod őket  – még akkor is, ha épp nem keresnek állást. 1. Határozd meg pontosan a célcsoportot Nem elég a munkaköri leírás. Gondold végig, milyen emberi tulajdonságokra, hozzáállásra, értékrendre van szükség a csapatodban. Ez lesz a hirdetés üzenetének alapja. 2. Készíts vonzó ajánlatot A hirdetésed ne csak feladatokat soroljon. Mutasd meg, miért jó nálad dolgozni: stabilitás, fejlődési lehetőség, rugalmas munkarend, jó csapat. A jelölt fejében a kérdés az, hogy „Miért válasszam őket?”  – erre kell válaszolnod. 3. Használj több csatornát Ne korlátozódj az állásportálokra. Használj Facebook- és Instagram-hirdetéseket, LinkedInt, helyi csoportokat, hírlevelet – bármit, ami a célcsoportodhoz eljut. A Facebook hirdetés munkaerőre  különösen hatékony, mert eléri azokat is, akik nem keresnek aktívan állást. 4. Tedd egyszerűvé a jelentkezést Minél kevesebb kattintással lehessen beadni a jelentkezést. Ha hosszú és bonyolult a folyamat, a legjobb jelöltek is feladják. Egy rövid űrlap vagy Messenger-jelentkezés sokkal hatékonyabb. 5. Mérj és optimalizálj Figyeld, mely csatornák hozzák a legtöbb releváns jelentkezőt, és ezekre fókuszálj. A toborzásban ugyanúgy működik az A/B tesztelés, mint a marketingben. A marketing szemléletű toborzás nemcsak több jelentkezőt hoz, hanem jobb minőségű jelölteket is – mert te választod meg, kit érsz el és milyen üzenettel. Hogyan automatizáld a toborzást, hogy több időd maradjon a legjobb jelöltekre? A marketing szemléletű munkaerő toborzás sikerének egyik kulcsa az automatizálás. Ha sok jelentkező érkezik, manuálisan kezelni őket időigényes és hibalehetőségekkel teli feladat. Az automatizált rendszer viszont mindenkit ugyanazon a folyamaton vezet végig , így te a legígéretesebb jelöltekre koncentrálhatsz. 1. Automatikus visszajelzés Amint a jelölt beadja a jelentkezést, kapjon azonnali e-mailt vagy üzenetet a következő lépésekről. Ez azonnal növeli a bizalmat és csökkenti a lemorzsolódást. 2. Előszűrés online Kérj be rövid kiegészítő információt vagy tölttess ki egy mini tesztet, ami már az elején kiszűri azokat, akik nem felelnek meg az alapkövetelményeknek. 3. Időpontfoglalás automatizálva Ne egyeztess órákon át interjúidőpontokat. Használj online foglalórendszert, ahol a jelölt a saját idejéhez igazodva választ időpontot. 4. CRM rendszer használata Egy jól beállított CRM-ben látod a jelentkezők státuszát, megjegyzéseket írhatsz, és egyszerűen mozgathatod őket a toborzási tölcsérben. 5. Automatizált kommunikáció Előre beállított e-mailekkel vagy üzenetekkel a jelölt folyamatosan információt kap, így nem érzi magát elhanyagolva. Az automatizálás nem a személyességet veszi el, hanem az időrabló adminisztrációt. Így több időd marad arra, ami igazán számít: kapcsolatot építeni a legjobb jelöltekkel , és biztosítani, hogy a felvétel gyors, hatékony és eredményes legyen. 🎧 Hallgasd meg az ehhez a bejegyzéshez kapcsolódó teljes podcast epizódot YouTube-on! 🧠 Ha szeretnél a cégedhez illeszkedő, személyre szabott stratégiát, ismerd meg Attila stratégiaalkotási szolgáltatásait, amelyekkel rendszert, fókuszt és növekedést viszünk a vállalkozásodba.

Ha mélyebben érdekel, hogyan gondolkodik erről egy tapasztalt vállalkozó, hallgasd meg a teljes epizódot. Nincs jövő régi rendszerrel Mi van akkor, ha nem elég már, ami eddig működött? Ha nem elég, hogy egy vállalkozás profitábilis, stabil, növekszik – mert közben a világ közli, hogy másképp működik tovább? Jáger László pontosan ebben a helyzetben hozott döntést. A Benefit Barcode korábbi rendszere – a plasztikkártyás kedvezményprogram – hosszú évekig jól működött, hozta a számokat. Mégsem erre építettek jövőt. Mert nem lehetett. „A fiatalok nem akarnak plasztikkártyákat. Ők applikációt akarnak letölteni.” Ez a mondat fordította át az egész gondolkodást. Nemcsak az ügyfélviselkedés változott meg, hanem az egész piac logikája. Aki nem képes platformban, rendszerben, digitálisan gondolkodni, az lemarad. És László pontosan tudta: amit felépítettek, az nem fogja elbírni a következő tíz évet. Ezen a ponton nem az volt a kérdés, hogy mit lehet optimalizálni. Hanem az, hogy mernek-e mindent újrakezdeni – úgy, hogy közben semmi sem biztos. A múlt nyeresége nem fedezi a jövőt A Benefit Barcode átalakulása nem egy kis fejlesztési projekt volt. Nem arról szólt, hogy bevezettek egy új digitális funkciót a meglévő rendszer mellé. Ez egy visszafordíthatatlan döntés  volt: teljes újratervezés, teljes újrakezdés, és vele együtt a múlt elengedése. „Az elmúlt 5-6 év fejlesztése elvitte a korábbi 10-15 év összes nyereségét.” Jáger László elmondta, hogy minden addigi eredményüket újra befektették. Nem biztonsági tartalékot képeztek belőle, nem profitot vettek ki, hanem teljes erőforrással az új rendszerre tették fel a jövőt. És ez a rendszer nem egy MVP volt. Nem egy gyorsan piacra dobott prototípus, nem egy "ha nem jön be, visszatérünk a régihez" forgatókönyv. Ez egy olyan technológiai és üzleti váltás volt, amiben nem maradt alternatíva . Nem is lehetett. „Hozd magad olyan helyzetbe, hogy nincs mögötted visszafelé út, és akkor vagy sikerre jutsz, vagy elbuksz – de visszafelé nem fogsz tudni menni.” Ez a szemlélet nem a bátorságról szól, hanem a fókuszról. A legtöbben ott rontják el, hogy félúton megrekednek. Megpróbálják fejleszteni az újat, miközben kapaszkodnak a régi biztosba. De ez csak szétforgácsolja az energiát. László viszont világosan látta: ahhoz, hogy az új rendszer működni tudjon, mindent bele kell tolni. A fejlesztés mérete is ezt mutatja. Jelen állás szerint 2 millió dollárt költöttek el , és legalább félmillió dollárra van még szükség , hogy a platform teljesen elkészüljön. És közben nincs működő régi modell, ami eltartja ezt a folyamatot – ez lett a főtevékenység. „Most tartunk két millió dollárnál, és még beteszünk fél millió dollárt, és még nem leszünk teljesen kész.” Ez a számok nyelvén azt jelenti: nincs B-terv.  Nem azért, mert nem lehetett volna. Hanem mert ha lett volna, nem jött volna létre az új rendszer. A teljes elköteleződés, a kockázat, a múlt nyereségének feláldozása – ez tette lehetővé, hogy jövője legyen a cégnek.  Új rendszer, régi ügyfelek megtartva A Benefit Barcode teljes digitális átalakulása nem jelentette azt, hogy a meglévő partnereket hátrahagyták volna. Jáger László számára kiemelten fontos volt, hogy az új rendszerbe be tudják emelni a régi ügyfeleket is , ne veszítsenek el senkit, akivel már évek óta dolgoztak együtt. „Az új rendszer úgy lett kialakítva, hogy a korábbi ügyfeleink is tudják használni.” Ez a mondat üzleti szemlélet. A cél nem egy nulláról induló startup-logika volt, hanem egy olyan digitális átállás, amely magával viszi a múlt értékeit is.  A fejlesztés során végig figyelembe vették a már meglévő felhasználói viselkedést, megszokásokat, jogosultságokat – és ezek kompatibilisek maradtak az új platformmal is. A fejlesztési irányt tehát nem csak a technológia, hanem az ügyfélkapcsolatok értéke  is meghatározta. Ez különösen fontos volt, hiszen László nemzetközi terjeszkedésben gondolkodott, de nem akarta, hogy ez a hazai bázis rovására menjen. „A Benefit Barcode most már három nyelven működik.” Ez azt jelenti, hogy a rendszer már alapból többpiacos működésre lett optimalizálva.  A magyarországi partnerek ugyanúgy részei maradtak az ökoszisztémának, miközben a platform már az amerikai piacra is készült. A háttérlogika, a partnerkezelés, a felhasználói élmény – minden úgy lett kialakítva, hogy a régi és az új működés egyszerre legyen jelen. Ez nemcsak technikai kihívás volt. Ez stratégiai döntés volt.  Mert ha egy új rendszer nem tudja kiszolgálni a meglévő partnereket, akkor nemcsak új ügyfeleket kell szerezni, hanem közben veszítesz is.  Ez viszont nem történt meg. A rendszer skálázható maradt, és az új működés nem zárta ki a régit. László nem a nulláról akart indulni Amerikában, hanem úgy, hogy a magyar rendszer tapasztalatai, működése beépülnek a globális modellbe.  Ez tette lehetővé, hogy a cég a nemzetközi piac felé nyisson – úgy, hogy közben a hazai ügyfelek is ugyanazon a platformon maradjanak. Akkor jó a céged, ha nélküled is működik A Benefit Barcode digitális újraépítésének egyik legfontosabb célja az volt, hogy a rendszer önállóan, skálázhatóan, automatizáltan  működjön – és ne legyen többé személyfüggő. Jáger László nem akart olyan céget, amit csak ő tud életben tartani. Olyan rendszert akart, amit akár holnap is ott tud hagyni , és az továbbra is működik. Ez nem azt jelentette, hogy ki akar szállni. A fókusz az volt, hogy a rendszer ne rá épüljön.   Az új platform úgy lett felépítve, hogy minden funkciója, folyamata, adatáramlása digitálisan lekövethető, szabályozható és méretezhető legyen.   „Nem szeretnék benne ülni egy termékben, egy rendszerben, és nélkülem nem működik semmi.” Ezért nem „üzleti ötletet” építettek, hanem egy komplex, nemzetközi működésre alkalmas rendszert , ami képes partnerkezelésre, kedvezménydinamikára, ügyfélkövetésre, digitális aktivitásra – és mindezt akár személyes jelenlét nélkül. A cél az volt, hogy a rendszer eladja önmagát. Ez különösen fontos volt a nemzetközi piacra lépés miatt. Egy globális rendszer nem lehet kézi vezérlésű. Az ügyfél nem tud várni e-mailekre, nem kér időpontot, nem magyarázatokat akar – hanem élményt, azonnal működő megoldást.  Ehhez teljes technológiai infrastruktúra kellett. „Ha egy rendszer jól működik, annak el kell adnia saját magát.” Ez a gondolat lett a fejlesztés alapelve. Nem terméket akartak „eladni”, hanem olyan platformot építettek, ami értéket ad automatikusan.  Ezért épült be az AR-funkció, ezért lett háromnyelvű a rendszer, ezért tud valós időben változni a kedvezménylogika. Mert ez kell ahhoz, hogy egy rendszer nélküled is működjön. És László végig erre fókuszált: ne ő legyen a kulcs, hanem a rendszer. Így lett a Benefit Barcode több, mint egy termék. Egy skálázható, stabil alap , amin jövőbeli partnerségek, nemzetközi terjeszkedés, és új típusú ügyfélkapcsolatok is felépülhetnek – akkor is, ha ő már nem aktívan vesz részt benne. 🎧 Ha érdekel, hogyan építhetsz olyan vállalkozást, ami nélküled is működik, hallgasd meg a teljes epizódot. 🎯 Ha úgy érzed, a te céged is túl személyfüggő, és szeretnél végre egy stabil, működő rendszert kiépíteni, dolgozzunk rajta együtt! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

A self-leadership (énvezetés) egy olyan koncepció, amely a személyes felelősség és irányítás jelentőségére

Tudj meg érdekes tényeket Lengyel Tamásról a TKL Software LLC alapítójának az életútjáról, arról miért választotta a kiberbiztonság területét, mitől jó vagy veszélyes egy szoftver, biztonságosak e a személyi számítógépek! Lengyel Tamás már 20 éve él Amerikában, itt diplomázott, és jelenleg az Intelnél dolgozik Senior Security Researcherként (kiberbiztonság), és mellékállásként vezeti saját cégét. A vállalkozásának tevékenysége, hogy a doktori disszertációjához kifejlesztett hypervisor-alapú, DRAKVUF néven futó malware analízis rendszerhez vehetnek kereskedelmi licenszet. A szoftver alapvetően nyílt forráskódú, de kereskedelmi licensz szükséges ahhoz, ha egy cég integrálni szeretné a saját szolgáltatásaiba. Továbbá több nyílt forráskódú projectben is részt vesz fejlesztőként, illetve gyakran ad elő szakmai és akadémiai konferenciákon (DEFCON, BlackHat és Linux Security Summit). Miért éppen kiberbiztonság? Általánosságban véve az emberekben a kiberbiztonság kapcsán az alábbi témák merülnek fel: jelszavak, szoftver frissítések stb. Sokak fejében ez inkább nyűg lehet, de nem is sejtik, hogy mi minden van a háttérben közben. „Irtózatos problémák tudnak előjönni akkor, hogyha a kiberbiztonság nincsen komolyan véve és cégek, és magánemberek is irtózatos pénzeket tudnak bukni azzal, hogyha egy kiberbiztonsági problémának az áldozatai lesznek” A kiberbiztonság a számítógépek, hálózatok, és az azokat működtető rendszerek védelmével foglalkozik az interneten keresztül történő károkozások ellen. A digitális világban egyre növekvő mértékben fontossá válik a kiberbiztonság, mivel az emberek, vállalkozások és kormányzati szervezetek mind nagyobb mértékben használják az online térben elérhető szolgáltatásokat és eszközöket. A kiberbiztonsági fenyegetések sokféle formában jelentkezhetnek, ideértve a vírusokat, kártevőket, hackereket, adatlopást, adathalászatot és sok más támadási módszert. Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a technológia folyamatos fejlődése új lehetőségeket teremt a támadók számára, akik folyamatosan próbálnak lépést tartani a legújabb biztonsági intézkedésekkel és technológiákkal. „Igazából a kiberbiztonsági problémákra nincs megoldás, … problémák onnan erednek, hogy olyan számítógépeket használunk, amik mindenféle problémáknak a megoldására felhasználható,… emiatt olyan dolgokat is ki tudnak számolni a számítógépek, amik alapvetően lehet, hogy rosszak, tehát károsak számunkra.” A kiberbiztonsági intézkedések magukban foglalhatják a tűzfalak, vírusvédelmi szoftverek, titkosítás, többrétegű hozzáférési védelmi rendszerek, valamint a rendszeres frissítéseket és felülvizsgálatokat. Emellett fontos a felhasználók számára az online biztonságos viselkedési gyakorlatok elsajátítása is, például erős jelszavak használata, óvatos kattintások, és az érzékeny információk megfelelő kezelése. A kiberbiztonsági szakemberek folyamatosan dolgoznak azon, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a digitális világban, és hogy lépést tudjanak tartani az új kihívásokkal és fenyegetésekkel. A kiberbiztonság tehát kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális társadalom és gazdaság biztonságának fenntartásában. Jó és rossz szoftver, program futtatása Egy szoftver biztonságosságának vagy veszélyességének megítélése számos tényezőtől függ, és nincs egyetlen általánosan elfogadott határ, ami alapján el lehetne dönteni. Ennél vannak sokkal alapvetőbb problémák, mint például az, hogy egy program elindításakor nem lehet megmondani, hogy az valaha véget ér e. A halting problem (vagy más néven döntési probléma) egy klasszikus számítástudományi probléma, amelyet Alan Turing dolgozott ki az 1930-as években. A probléma lényege az, hogy lehetséges-e egy általános algoritmust megalkotni, amely el tudja dönteni bármely adott másik algoritmusról, hogy az leáll-e vagy sem egy adott bemenet mellett. „Lehetetlen olyan programot legyártani, ami minden más programról előre meg tudja mondani, hogy annak a programnak a futtatása valaha véget ér e.” Az az állítás, hogy minden nem triviális szoftvertulajdonság bizonyíthatatlan 100%-ban, azt jelenti, hogy bizonyos, fontos szoftvertulajdonságokról nem lehet teljesen és általánosan igazolni, hogy mindig és minden körülmények között fennállnak. Triviális tulajdonságok például: program mérete, formátuma stb. Nem triviális tulajdonság, hogy vírus e, fog e problémát okozni, mikor fog problémát okozni, milyen szituációban fog problémát okozni, ezeket lehetetlen előre megmondani. Az előbbiek azért is érdekesek, mert ezeket már majdnem 100 éve tudjuk mégis arra várnak az emberek, hogy frissítik a vírus irtót és az majd mindent megold. Az antivírus rendszerek arra épülnek, hogy van egy adatbázisuk, ami alapján listázzák a kártevő programokat, de az adatbázis nem biztos, hogy tökéletes, elég friss, illetve nem biztos, hogy ismeri az új vírusokat, amik még nincsenek benne az adatbázisban. Személyi számítógépek biztonsága, kibertámadások Ha szeretnéd hallani Tamás szakmai véleményét a személyi számítógépek biztonságosságáról és a kibertámadásokról nézd meg ezt a videórészletet! Vírusvédelem a nagy cégeknél Hogyan kell elképzelni a vírusvédelmet a ngy cégeknél? Ez a videórészlet választ ad a kérdésre! Olvass tovább! Tudj meg többet Lengyel Tamásról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

Ez azt eredményezi, hogy az egyéni igényük, mint cégvezető és családos ember, hogy a kettő egyensúlyba

Családanyaként és cégvezetőként kevés szabadidejében startupokat mentorál, az Enterprise Europe Network

Mert hiába van rendszerezett működés, ha minden döntés a cégvezetőn akad fenn. Csak bizonytalanság, elcsúszott hatáskörök – és a vége az, hogy megint minden visszacsorog a cégvezetőhöz

Ha érdekel, hogyan épül fel egy önazonos cégvezető gondolkodása – érdemes meghallgatni. A hosszú táv titka: belső egyensúly Mi a legnagyobb versenyelőny egy cégvezetőnek? Nem a tőke.

Mi a különbség egy ötletgazda és egy cégvezető között? Ez a legfontosabb kérdés ebben a cikkben? Egy cégvezető rendszert épít a probléma megoldására – úgy, hogy más is meg tudja csinálni.

A legtöbb cégvezető azt gondolja, hogy a növekedés egyenlő a sikerrel. De ez nem ilyen egyszerű.

Sok cégvezető elköveti azt a hibát, hogy az AI-t csak egy „külső eszközként” kezeli: időnként kipróbálják

a partneri jogosultságok, a kedvezmények kezelése, az aktivitásfigyelés – azt szolgálta, hogy ne a cégvezető

KKV-kat foglalkoztató problémák 3-dik csoportja: Hogyan válik saját maga rabszolgájává egy cégvezető?

. 🎧 Ha kíváncsi vagy, hogyan áll talpra egy cégvezető, amikor kiesik alóla a megszokott rendszer – hallgasd

Ezután kérdőíveket készítettek google formok és facebook csoportok alapján diákokkal, beszélgettek cégvezetőkkel

A cashflow egy olyan láthatatlan tényező , amit a legtöbb cégvezető csak akkor kezd el komolyan venni

A cégvezető ideje a legdrágább.  

beavatkozni a szervezetbe…” (Barbara) Véleményük szerint szükség lenne egy óriási szemléletváltásra, egy cégvezetőnek