Ha rendben vannak, a vállalkozásod stabil és növekedni tud.   Ez az, ami miatt rengeteg KKV nem azért bukik el, mert rossz a terméke vagy nincs kereslet rá, hanem Sok KKV-vezető mégis úgy bánik az idejével, mintha végtelen lenne: reggeltől estig operatív tűzoltás, Ha egyensúlyban vannak, erősítik egymást, és stabil alapot adnak a növekedéshez. stratégiát,  ismerd meg Attila stratégiaalkotási szolgáltatásait, amelyekkel rendszert, fókuszt és növekedést

Domján Enikő Mária előadásában a startupok márkaépítésének és marketing-PR kommunikációjának fontosságát, valamint a hitelesség és bizalom kialakításának szerepét vizsgálja a nemzetközi piacon való sikeres skálázás érdekében. Enikő és Attila beszélgetésük alatt olyan kérdésekre keresik a válaszokat, mint: PR és brand közötti határok, mik a jó kommunikáció feltételei, ugyanakkor feszegetik bizalom és hitelesség kérdéseit is. Márkakommunikáció és PR Miért kell márkát építeni? Mi a különbség piár és marketing között? Hogy érdemes kezdeni? Miben vagy te más a többi versenytárstól? Mi a Te hitelességi pontod? Milyen piacra készülsz? Nemzetközi? Ezen belül Ázsia, Európa? Milyen büdzsével tervezz? Keleten vagy Nyugaton? Mi a különbség egy SAAS és egy hardver startup között? Kihez szólunk? Nagy cégekhez vagy kisebb vállalatokhoz? Bizonyos dolgokat minden lépés esetén lehet használni, míg egy idő után cizellálni kell! Régiók között, mi a különbség? Büdzsé Az amerikai piacon mások az árak is és nagyobb a tömeg is. Ide nagy számokkal kell tervezni. Érdemes már az elején nemzetközi startupként láttatni magad Hogyan építsünk ehhez csapatot? A fókuszok szerint, keressünk munkatársakat. Mik, a startupok buktatói? Hogy lehetne ezt kiküszöbölni? Az alapítónak kell-e egy személyes márkát építeni vagy a cég alá kell helyezze magát? A céges márka esetén mi az értéked? Személy és brand identity Ezeket össze lehet hangolni. Mi az üzleti tevékenység és milyen más tevékenységet folytatunk. Van az üzlet és emellett más érdekeltségek. Mindenhol van kapcsolódás, hiszen ez értékeken alapszik. Összetett a kommunikáció témaköre, hiszen rengeteg benne az összefüggés. Vannak azért standard dolgok. A négy fázis fontos, hogy mind a négyre célozzunk, különféle mértékben. De milyen arányban? A beszélgetés egy jópofa bölcsességgel zárul:  Apróságok nagy változásokat tudnak hozni! Olvass tovább! Tudj meg többet Domján Enikő Máriáról! Nézd meg a Domján Enikő Máriával készült podcast epizódot!

Családanyaként és cégvezetőként kevés szabadidejében startupokat mentorál, az Enterprise Europe Network kkv-kat Budapestre került marketing-kommunikáció területre egy multinacionális vállalathoz, később pedig egy kkv-hoz

Kertész Lilla megosztja tapasztalatait és tanácsait az amerikai piacra lépő vállalkozások számára, kiemelve a Hustle mentalitást, a személyes történet fontosságát, a direkt kommunikációt, a marketing különbségeit, valamint az IT szakemberek megtartásának és kiválasztásának módszereit, hogy a nemzetközi skálázás sikeres legyen. Lilla, 2014-től kezdve foglalkozik szervezetfejlesztéssel. Fő témája a modern vezetői modell, ami azzal foglalkozik, hogy milyen kognitív és viselkedési stratégiákat kell alkalmazni ahhoz, hogy tudjuk, hogy érezzük, hogy újra mi ülünk a volánnál. Elsősorban kis és középvállalkozásoknál dolgozott. Egykori ügyfele egy középvállalkozás a nulláról indulva a magyar piacról Amerikába indult hódító útjára. Ezen az úton kísérte végig a céget és kóstolt bele az amerikai hétköznapokba. Előadsában az amerikai üzleti gondolkodásról szeretne értekezni. Mint mondja, bárki aki amerikai piacra lépne, annak érdemes a következő szempontokat érvényesíteni: 1. Hustle - mentalitás 2. A sztori: mi a te személyes történeted?  Amerikában érdemes úgy felkészülni, hogy a következő kérdésekre pontos válaszokat tudjunk adni: honnan jövünk? Mit szeretnénk elérni? Mi a víziónk? 3. Direkt kommunikáció 4. Marketingben lévő különbségek . Amerikában több típusa van érvényben jelenleg is. A tradicionális (plakát, flyer, táblácska) és a legmodernebb egyszerre. Érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen hagyományos marketing eszközöket tudtok ti is használni? 4+1. Módszerek az IT szakemberek megtartására és kiválasztására. Ezzel a kihívással Magyarországon és az államokban is küzdenek. Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Mi kell ahhoz, hogy valaki felfogja azt, hogy neki külföldre kell menni? Mi a szikra? Melyek voltak az első élményeid Amerikában? Melyek azok a kulturális különbségek, amire fel lehet készíteni az embereket? Hogyan lehet egy egész céget, az embereket arra felkészíteni, hogy megyünk Amerikába? Olvass tovább! Tudj meg többet Kertész Lilláról! Nézd meg a Kertész Lillával készült podcast epizódot!

Szabó Krisz előadása arról szól, hogyan lehet hatékonyan skálázni a hálózatot és kiépíteni értékes kapcsolatokat, kiemelve az ösztönösség, az adás és az őszinteség fontosságát a networkingben, valamint konkrét gyakorlati tanácsokat ad a hálózatépítéshez. Mi a skálázás titka a hálózatok szintjén? És mi a kulcsa a hálózatosodásnak? Ahogyan Krisz fogalmaz, sokan ezt csak sales technikának hiszik, azonban ez ennél jóval többről szól. Hálózatot és kapcsolatokat kiépíteni hasonló, de nem ugyanaz! Kiindulási pontnak jó, ha tisztában vagy azzal, hogy mi a Te, személyes érdeklődési köröd és ehhez igazítod azokat a praktikákat, ami által hálózatot/hálózatokat szeretnél kiépíteni. Tegyük fel, hogy golfozol és a jogászvilágban vagy érdekelt. Ebben az esetben is érdemes elindulni a golfklubokba, ahol előbb vagy utóbb lesz még valaki, aki a jogban jártas, így pedig máris adott a metszéspont, ahol emberek egymásra találnak. A hobbi és a szakma is passzol “Mindennek a kulcsa a gyakorlat. Hiszen legyen szó akár sportról, akár üzletről azt gyakorolni kell és rutinra kell szert tenni.” Hogyan jobb networkingelni? Csoporttal, egyedül? Főnökkel vagy anélkül? A rövid válasz szerint egyedül és a mélyvízbe! Mert így válik lassan ösztönössé! Ezt kiegészítve hozzáteszi, hogy sok gyakorlatra is szükség lesz! Oké, de mennyi idő alatt lehet ezt elsajátítani? Krisztián szerint a networking egyik alapja, hogy elsősorban adni tudj! Ez egy olyan befektetés, ami később fog megtérülni! Azokkal lehet kapcsolódni, akikkel könnyű azonosulni! Nyersen, őszintén, tisztán! Az őszinteséget és a tapintatosságot nem szabad összekeverni! A skálázás egyik feltétele, hogy legyenek szövetségeseid az adott régióban, ahová terjeszkedni készülsz! Ezen szövetségesek másik előnye, hogy direkt lehet tőlük kérdezni, érdeklődni. A beszélgetés során még a következő kérdésekre kapunk választ: Mennyi idő kell ahhoz, hogy az első kultúrsokkon túltegye magát az ember, amikor kijut az államokba? Hogyan kellene egy startup elinduljon Amerikában? Teljes csapattal vagy eleinte csak kevés emberrel? Lehet-e számszerűsíteni a hálózatépítést? Hány embert kell ismerni? Mindenkit kell-e ismerni? Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kriszről! Nézd meg a Szabó Krisszel készült podcast epizódot!

Jóföldi Endre a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián mesélt a vállalkozásuk történetéről és az amerikai terjeszkedésről. 2008-ban három alapemberrel garázsból indult Kaposváron a Weblib, keresőoptimalizálással foglalkozva. Bár kisvállalkozásként határozzák meg magukat, ma már a Financial Times 1000-es listáján szerepelnek, és székhelyük továbbra is vidéken van. Fontos számukra a személyes hozzáadott érték. Precognox - Kaposvár - Boston - Tel Aviv Az első próbálkozásuk az amerikai piacon nem volt zökkenőmentes: csomagjaik más reptéren kötöttek ki, mint ahol kellett volna, mégis sikerült üzletet kötniük. Bár kezdetben kevés tőkével rendelkeztek, 2011 után külföldi megrendeléseik visszaestek. 2015-ben újra nekivágtak az amerikai piacnak, és hamarosan találtak is lehetőségeket, főleg kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően. Egy bostoni találkozón például gyorsan be tudtak kapcsolódni az amerikai üzleti körbe. Ennek eredményeként ma már az árbevételüknek több mint 50%-a az Egyesült Államokból származik. Mi volt mindennek a motivációja? Miért érdemes elindulni? Minden találkozásban van lehetőség, még ha elsőre nem is sikerül. Endre szerint a szerencse a felkészültség és a lehetőség találkozása. Elindulni kell, nem félni az új kihívásoktól, ez a fejlődés kulcsa. A vállalkozói út nem mindig könnyű, de nem szabad feladni! Magyarország is a nemzetközi piac része, a digitális piacon is. Nem szabad hagyni, hogy a korlátozó gondolatok visszatartsanak! Nem kell rögtön a csúcsra törni; lépésről lépésre is sokat elérhetünk. Az otthon ülés helyett lépéseket kell tenni előre! A következő kérdésekre a videó végén kapunk válaszokat: Amerikai jogi személyiség nélkül is lehet bővíteni a hálózatunkat? Kinek ajánlott és kinek nem ez a típusú vállalkozói mentalitás? Melyik szembetűnő különbség volt a legfájdalmasabb Amerikában? Milyen tanácsot adnál az öt évvel korábbi önmagadnak? Milyen lehetőségek adódnak akkor, ha bekerülsz az amerikai céges körforgásba? Olvass tovább! Tudj meg többet Jóföldi Endréről és Kása Károlyról! Nézd meg a Jóföldi Endrével és Kása Károllyal készült podcast epizódot!

Az előadás arról szól, hogyan építette fel Szabó Kristóf a Bookbase alkalmazást, amely könyvek összefoglalóit kínálja magyar nyelven, és hogyan terjeszkedik sikeresen a külföldi piacokra, miközben hangsúlyozza az olvasás fontosságát és az önfejlesztés lehetőségeit. Szabó Kristóf, online marketinges, aki az egyetem után az utazásait kezdte el dokumentálni. Azon találta magát, hogy egy 500 ezres követői csoportot tud maga mögött. Nem sokkal később megszületik a Bookbase applikáció. Segítségével magyar nyelven lehet könyvek összefoglalóját meghallgatni. A könyvolvasás problémáját vetette fel, miszerint a fiatalok nem szeretnek olvasni. Vállalkozása erre épült fel, mert nemcsak magyar szerzők, hanem külföldi írók könyveit is felolvassák. Olyanokat is, amik esetleg még magyar nyelvű kiadásban meg sem jelentek. Mi a magyarországi siker kulcsa? Kristóf szerint előttük még nem volt olyan vállalkozás, akik könyvek összefoglalásával folgalokozott volna. Azt mondja, hogy egy adott problémára jó megoldást tudtak találni. Mert a fiatalok nem olvasnak, ezért hajlamosabbak inkább összefoglalva megszerezni, meghallgatni az infókat. Ráadásul azoknak is segítség ez, akik nem tudnak jól angolul, hiszen platformjukon az angol szerzők könyvei is magyarul hallhatóak. Miközben elmegy az iskolába nem a Spotifyt hallgatja, hanem a könyvklubbot. Az appot azzal egészítették még ki, hogy a könyvekhez (értelemszerűen azokhoz, amelyek célja az önfejlesztés) egy - egy rövid feladatot is csatoltak, amit a hallgató otthon kipróbálhatott. Sikerük kulcsát erre a hármas tényezőre vezeti vissza, és ezeknek az egyvelegére. Most terjeszkedni, skálázódni szeretnének! Egy podcast beszélgetéskor jött az ötlet. Miután a házigazda leadta az adást, sokan azzal keresték meg, hogy nem-e tudnák ezt megcsinálni máshol is? Elindultak a tárgyalások és, ahogyan most látja, egy vagy másfél év után már Európában máshol is jelen lesznek, Magyarországon kívül. Mi kell ehhez? Egy komoly piackutatás és arra jutottak, hogy minden ország saját nyelvén jelennének meg, országról - országra. Ennek persze a költsége is húzósabb. Vajon ezzel egy piaci rést találtak? Mert a nagy, multi cégek, bizonyos esetekben nem foglalkoznak kis piacokkal. Kristóf szerint nem milliárdos bizniszt akarnak építeni, hanem segíteni másoknak. Közben megtartani az anyagi függetlenségüket is. Könyv esetében a fordítás lesz a legnagyobb költség, ha azt külföldön is értékesíteni szeretnék. Ehhez társul a fordító személyi költsége, és a felolvasás ára. Kisebb piacban, nagyobbnak lenni - hangzik a mottószerű gondolat. A skálázódás közbeni dilemmák egyike, hogy hogyan is lenne érdemes a külföldi terjeszkedést megoldani. Franchise módszerben vagy affiliate rendszer által? Melyiknek mi az előnye, mi a hátránya? A narrációt, hogy lehet külföldön megoldani? Mik az első lépések? Először is minden könyvet le kell fordítani angolra. Mert először is angolról mindig jobb fordítani például szlovákra, szerbre, románra esetleg észtre. A célközönséget fontos ezután bemérni. Ki lenne a piac, mennyit képes ezért áldozni? Felmérni azt, hogy van-e versenytárs? Ezután következik az applikáció lefordítása, majd az adott anyagok lefordítása a piac nyelvére. Első körben a Magyarországot határoló országok lennének a piac. Szlovákia, Románia, Szerbia. Ezután egy fizetőképesebb piac jönne, nyugat Európa, ahol többet áldoznak erre. A fő cél az, hogy a fiatalok olvassanak és felnyissuk a szemüket, hogy lássák, hogy rengeteg lehetőségük van, aminek ők maguk a megalkotói. Ha a fiatalok ezt megértik, akkor lehet, hogy: 10-20 év múlva egy szebb világot tudnak alkotni, mellékesen ebből meg lehet élni. Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kristófról! Nézd meg a Szabó Kristóffal készült podcast epizódot!

Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon. Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát. Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető. Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik. A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is. Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni. A miértek? Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé? A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska. Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk. Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre! Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek. Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek. Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek. Jog és klaszter kapcsolata Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait. Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg. Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre. A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést. A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek. Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük. Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska. Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket. A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó. Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM. A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ: Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között? Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme? Olvass tovább! Tudj meg többet Dr. Szentgáli Piroskáról!

Turcsán Tamás a hálózatépítés, kapcsolatépítés és önbizalom fontosságát hangsúlyozza a magyar vállalkozók számára, bemutatva, hogyan lehet hatékonyan skálázni a kapcsolati hálót és nemzetközi szintre emelni azt. Turcsán Tamás már 15 éve meghatározó alakja a magyar startup közösségnek, és szerinte egy ilyen környezetben a hálózatépítés elengedhetetlen. Az előadásában azt boncolgatja, hogyan lehet a hálózatot hatékonyan skálázni és nemzetközi szintre emelni. A hálózatépítésben látja a magyar vállalkozóknál az egyik legnagyobb hiányosságot, ezért először is a kooperációt hangsúlyozza. A saját hálózatát, amely ma már 10 ezer tagot számlál a LinkedIn-en építette fel, mint az életének és kapcsolati tőkéjének szerves részét. Turcsán szerint a nagy kapcsolati háló nem mindig használható, és az internet rengeteg lehetőséget kínál üzletre, segítségre és barátságra. Tapasztalata szerint az első három mondat rendkívül fontos, mert az emberek első benyomása alapján döntenek. Az a lényeg, hogy jó az ötleted és a sztorid. Ha érdekesen tudunk megszólítani valakit, hitelesen és önmagunkat adva, az nagyon vonzó a nyugatiak számára is. Turcsán hangsúlyozza a történetmesélés jelentőségét és azt, hogy ha valamivel ki tudunk tűnni, már megnyertük az emberek figyelmét. Egyedülálló előadásokkal lehet kitűnni a tömegből, még ha az túlzó is, de a különbözőség kíváncsivá teszi az embereket. A kapcsolatépítésnél az is fontos, hogy pontosan és őszintén kommunikáljunk, valamint értékeljük az emberek helyzetét. Turcsán Tamás azt is hangsúlyozza, hogy az értékes kapcsolatokat értékesíteni lehet, de ehhez jó menedzsmentre van szükség. Ha rosszul bánunk a kapcsolatainkkal, az idővel devalválódik. Végül, de nem utolsósorban: jó tett helyébe jót várj, ez a kapcsolatépítés titka. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még válaszokat: Hol van az a határ, ahol az ember még nem túlzóan extrém, de mégis figyelemfelkeltő? Hogyan lehetnek a kapcsolataink értékesek, mindkét fél számára? Félünk-e a konstruktív kritikától? Végül pedig, hogyan legyünk őszinték? Olvass tovább! Tudj meg többet Turcsán Tamásról! Nézd meg a Turcsán Tamással készült podcast epizódot!

Nádasi Krisz ösztönzi és segíti a vállalkozókat és szakembereket saját könyvük megírásában, kiadásában, rávilágítva annak előnyeire a szakmai hitelesség és üzleti lehetőségek terén, valamint az írás skálázásban és külföldi terjeszkedésben játszott szerepére. Nádasi Krisz regényírókat és szakmai cikkírókat motivál, arra hogy saját kiadványt készítsenek. Dolgozott korábban olyan menedzsment cégeknél, ahol tanácsokkal látta el a külföldi terjeszkedést tervező vállalkozókat. Mostani előadásában arról beszél, hogy: Melyek a könyvírás előnyei? Valamint röviden az írásról és a kiadásról. Szó lesz még arról, hogy miért érdemes könyvet írni, és hogy miként segíthet ez a külföldi terjeszkedésben? A miértekre adott vázlatos válaszok: 1. Bizonyítja a szakértelmedet, 2. Új ügyfeleket vonz, ami nagyobb árbevételt tud generálni, 3. Növeli az ismeretséget. Ez a három tényező egy dobbantó, ahhoz hogy nemzetközi ügyfelekkel lehessen kapcsolatba lépni. Olyan területről írjunk, ami már van a piacon! A könyv örökre nevet ad a szakmában Ha valakinek tetszett a könyved az évtizedekkel később is meg fog keresni az adott témában. Ez olyan alap ami egy életre szóló előnyt jelent. Krisz azt állítja, hogy amikor az üzleted skálázásán gondolkozol, akkor ahhoz az írás mindig hozzátesz! Ezáltal rendszerezi a szerző a gondolatait. Így amikor még csak gondolkodsz rajta, már akkor máshogy fogsz tekinteni arra, amivel foglalkozol. Másik előnye, hogy: “megmelegíti az ügyfeleidet”. Ha van már egy kiadott könyved olyan ügyfeleid lesznek, akikkel szívesen tudtok együtt dolgozni. Miután a könyvet már ismerik, akkor az ügyfelek úgy érzik, hogy már kicsit ismernek téged, a szerzőt is. Bátrabban kérdeznek és törekednek majd arra, hogy afelé az eredmény felé tartsanak, amit te is említettél az írásodban. Ettől az ügyfelek lelkesebbek lesznek és azt érzik, hogy van köztetek egy összhang. A könyv a legjobb marketing eszköz a világon Ha van egy könyved, akkor az nemcsak a külvilág felé előny. Az ügyfeleid is azt érzik majd, hogy veled egyfajta megtiszteltetés dolgozni. Könnyebb a cégen belül is orientációs anyagként használni. Ha valamit tudsz azt jó megosztani, másrészt ezzel a fiatalabb generációt is edukálni lehet. De, hogy kapcsolódik a könyvírás a külföldi terjeszkedéshez? Hát például úgy, hogy előtte kell megírni. Ha dobbantani akar valaki, akkor a skálázás előtt kell írni, mert ezzel már hírnevet lehet szerezni. Vannak országok, ahol kifejezetten fontos az, ha már jelent meg könyved! Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Melyik a jobb? Több kis kiadvány évente vagy egy hatalmas kódex? Mire lehet számítani? Mennyi idő egy könyvet megírni? Mi a folyamat? Nem mindenki ír egyformán, a profibb írókkal érdemes átnézetni? A könyv egyfajta befektetés. Mi ennek a megtérülése? Lehet ezt mérni, vannak hozzá számok? Olvass tovább! Tudj meg többet Nádasi Kriszről! Nézd meg a Nádasi Krisszel készült podcast epizódot!

Nagy Gábor tapasztalatain keresztül bemutatja, hogyan lehet hatékonyan munkaerőt toborozni a digitális világban, kiemelve az algoritmusok, platformok és hirdetési módszerek fontosságát, valamint azokat a gyakori hibákat, amiket érdemes elkerülni a sikeres toborzás érdekében. Nagy Gábor az onlinetoborzás.hu tulajdonosa előadásában arról beszél, hogyan lehet manapság jól munkaerőt találni. Milyen algoritmusok, milyen platformok segíthetnek jó kollégára lelni. Szó esik még képek és szavak fontosságáról, platformokról és arról, hogy mit NE tegyünk, ha toborzásra adjuk a fejünket! Az előzményekhez tartozik, hogy kezdő vállalkozásuk eleinte csak Facebook marketinggel foglalkozott. Később változtattak, mert azzal a problémával szembesülnek, hogy partnereik panaszkodnak nekik, hogy nem találnak jó munkavállalókat. Manapság is az van, hogy a mennyiségből lehet kiválasztani a minőségi kollégákat Miért nem működnek a régi módszerek? Mert sokan a digitális forradalom előtt indítottak cégeket. A legjobb, amikor ajánlásból érkezik valaki. Mert ilyenkor megvan a marketing és az értékesítés is. Hibája, hogy ezzel nem lehet elegendő munkaerőt bevonzani. És, hol érhetőek el az emberek? Állásportálokon 130 ezer ember van fent. Közösségi oldalakon pedig 5 és fél millió. Állásportálon átlagosan 6 percet töltenek, míg közösségi médiában 89 percet. Rengeteg a közösségi oldal, de legbiztosabb a Facebook, mert Magyarországon ez és az Instagram erős. Hibák, amiket el kell kerülni: Kell a cégnév, nem anonim módon keresünk új embert! Nincs kiírva a bér, ami szintén hiba (fizikai dolgozók esetében pedig írjuk oda a nettó bért)! Nem fogalmazzuk meg jól a pozíció nevét! Olyan megnevezés legyen, amit egymás között is használnak az emberek! Az önéletrajz bekérése. Például: a telefonon nem tart az ember önéletrajzot, de meg kell oldani, hogy ott is pár perc alatt elmondja magáról az alap dolgokat. Mi mindenhez kell értenie egy jó HR-es kollégának? Legyen: Jó pénzügyes, Adótanácsadó, Pszichiáter, Pszichológus, Grafikus, Szövegíró, Programozó, És marketinges Ha ez nem megy, akkor ki kell szervezni vagy egy jó mentoring program kell! Kérdések, amire az előadás végén kapunk válaszokat: Mire kell egy jó HR-esnek odafigyelni, hogy ne szalassza el a jó embert? A Google-t lehet-e erre használni? Egy freelancert vagy részmunkaidős embert lehet-e ilyen eszközökkel jól keresni? Olvass tovább! Tudj meg többet Nagy Gáborról! Nézd meg a Nagy Gáborral készült podcast epizódot!

Kertész Lilla életútja a vállalkozás alapításáig, motivációja a vállalkozói élethez, hogyan alapította meg a cégét és mik voltak a kezdeti nehézségek, valamint mesél a kapcsolatépítés fontosságáról is. Út a vállalkozásig Kertész Lilla 13 éves korában elvégzett egy online célkitűző tanfolyamot és onnantól kezdve a pszichológiai pályára készül, annak érdekében, hogy személyiség-és szervezetfejlesztő projektekkel foglalkozhasson. 15 évesen bekerült egy tehetséggondozó programba, ahol bepillantást nyert egy multinacionális vállalat működésébe, az agilis módszertanokba és a program végén üzleti angol nyelvvizsgát is szerzett. „Nagyon megtetszett az, hogy ha mi célokat tűzünk ki és csinálunk rá egy startégiát, egy ilyen útvonalat, akkor azt elérhetjük, legyen bármi is az.” Két területen is szerzett diplomát, egyrész pszichológiai (Gáspár Református Egyetemen), másrész munka-és szervezetpszichológiai (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen) végzettsége van. Részt vett egy 'Brief coaching a vezetésben és a szervezetekben' című business coach képzésen, melyen megtanulta a megoldás-fókuszú módszertan alkalmazását. 2014 óta pedig a szakmában dolgozik. A coaching és pszichológia képzések hatással voltak rá is és a környezetére is, ezért célul tűzte ki, hogy ezt a tudást és tapasztalatot az ügyfelei számára is átadja, hogy ők is hasznosíthassák az üzleti életükben. Manapság Lilla startup-okat, illetve kis-és középvállalkozásokat és azok vezetőit, csapatait támogatja szervezetfejlesztési módszerekkel, tanácsadással, coaching-gal, workshopokkal. Fő témája a self-leadership (énvezetés) vagyis olyan pszichológiai stratégiák alkalmazása, melyekkel eredményesebbé és tudatosabbá válhat az életünk. Motiváció a vállalkozáshoz Lilla édesapja is vállalkozó volt a rendszerváltás idején, és úgy véli, hogy talán a vérében van ez az életforma. Már 7-8 éves korában az iskolában megpróbálkozott a biznisszel, akkor ezt nem támogatták a tanítók, de ahogy látszik mára mégis elérte a célját. „Szerintem mindig is bennem volt ez a kezdeményezés meg, hogy valamit alkossak és akkor azt tovább adjam.” Mindig is úgy érezte, hogy vállalkozóként tudna igazán kibontakozni, így értéket teremtene és a saját személyiségét, kreativitását is beleadná abba, amit megalkot. 21 éves korában egyetemistaként alapította első vállalkozását egy szervezetfejlesztési tréner céget, két másik társával együtt. Végül 3 év után úgy érezte önállóan jobban ki tudna teljesedni ezért kivált a cégből és egyéni vállalkozó lett. „Azóta pedig inkább dolgozom startupokkal és kis-és középvállalkozásokkal.” Azért szeret startupokkal, kis-és középvállalkozásokkal együtt dolgozni, mert ezek esetében jobban érzi a munkája hatását, az értékteremtést, hiszen itt gyorsabban történnek a folyamatok. Mindig fontos volt számára, hogy a cégek a lehető legrövidebb idő alatt érjenek el eredményeket. Vállalkozás alapítása, kapcsolatépítés „Akadály az mindig volt, mindig van és mindig lesz szerintem, minden vállalkozás és vállalkozó életében.” Lilla 18 éves korában költözött fel Budapestre az egyetem miatt, és az akkori párja vállalkozó volt, akinek besegített, ekkor jött rá mennyire fontos az üzleti kapcsolatépítés. Később mikor különváltak útjaik rájött, hogy nem sok mindenkit ismer a fővárosban, ezért elkezdett üzleti eseményekre járni, függetlenül attól, hogy érdekelte e a téma. „Bármilyen rendezvény, amit én találtam, és ami vagy díjtalan volt vagy meg tudtam fizetni…oda én elmentem.” Nem csak a kapcsolatépítésen volt a hangsúly ezeken az eseményeket, hanem az előadóktól is tanult, hogy hogyan lehet jól előadni, és ellesett praktikákat a későbbiekre nézve. Az első ügyfelei az itt felépített kapcsolatokból érkeztek, amit viszont fontosnak tart, hogy az ő szakmájában nem elég az egyszeri találkozás, hanem folyamatosan építeni kell a kapcsolatot az adott emberrel. Sokszor egy-egy ügyfél nem a találkozást követően azonnal keresi fel, hanem akár évek múltán, amikor vállalkozást indít vagy olyan helyzetbe kerül, hogy szüksége van segítségre, tehát egy-egy beszélgetésnek van hogy évek múltán lesz meg a gyümölcse. „Mindenképpen a business networkinget tudnám felsorolni, abból szereztem barátokat, inspirációt, ügyfeleket is.” A vállalkozása alapításának kezdetén sok nehézségbe ütközött és azóta is, de az egyik legjelentősebb az a sztereotípia, ami őt fiatal nőként érinti, hogy nehéz elérni azt, hogy komolyan vegyék. Mindent megtesz azóta is azért, hogy hiteles legyen, értéket adjon, és megmutassa, hogy ő valóban szakember a szakterületén és megvan hozzá a háttértudása. A networking mellett a vállalkozás kezdetén több ingyenes konzultációt ajánlott fel, hogy ezáltal referenciákat és ajánlásokat szerezzen. Ez egy nagyon jó módszer arra, hogy a kezdő vállalkozó bemutassa a szaktudását, és az ajánlások útján új, fizető ügyfeleket szerezzen. Networking stratégia Ha kíváncsi vagy Lilla hogyan sajátította el a kapcsolatépítéssel kapcsolatos ismereteit nézd meg ezt a videórészletet! Olvass tovább! Tudj meg többet Kertész Lilláról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

Ferling József nem tipikus PR szakember. Eredeti foglalkozása orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár, aki az évek során rengeteg területen tevékenykedett, beleértve a postai kézbesítést, futballedzői munkát és az újságírást. 1991-ben elindította a FERLING ügynökséget, amelyet ma már a magyarországi PR piac egyik meghatározó szereplőjeként tartják számon. A Stratégia Fontossága Ferling József hangsúlyozza, hogy a siker kulcsa a stratégiai előrelátás. "Ha tudjuk a céljainkat, és úgy érezzük, hogy messze vagyunk tőle, akkor szükség van a stratégiai tervezésre." mondta József. A példájában említett külföldi piacra lépés és a beruházások előtt való szomszédok megkérdezése jól mutatja, hogy a jó stratégiai tervezés és előrelátás mennyire fontos a siker érdekében. Hibák és Tanulás Az interjúban József elismerte, hogy a vállalatuk is hibázott és későn csatlakozott bizonyos projektekhez. Azonban hangsúlyozta, hogy a hibákból is lehet tanulni. "Ha őszinték vagyunk magunkkal, tehát mi mondtuk, de aztán mégis elvállaltuk és késő volt, és nem lehetett már megcsinálni. Tehát hibáztunk." mondta. Konkrét Célok és Eredmények Ferling József szerint a siker elérésének egyik kulcsa a világos és konkrét célok kitűzése. "Szeretné vállalatát bevinni a top ötszázba Magyarországon? Tiszta, világos cél, tehát lehet rajta dolgozni." Emellett kiemelte, hogy a vizuális és verbális retorika használata is kulcsfontosságú lehet a siker érdekében, például az álláshirdetések hatékonyságának növelésében. Innováció és Kreativitás A FERLING ügynökség nem csak a válságkezelésben, hanem az innovációban és a kreativitásban is jeleskedik. József egy példát hozott fel, ahol az általános iskolások pályaválasztási orientációját próbálták megváltoztatni egy galaxis hősei képregény segítségével, ami egy díjnyertes projektjük volt. Összegzés Ferling József személyes életútja és üzleti filozófiája jól tükrözi sokoldalúságát és szenvedélyét a kommunikáció és a PR iránt. Stratégiai tervezésre, tanulásra a hibákból, konkrét célok kitűzésére, innovációra és kreativitásra helyezi a hangsúlyt. A FERLING ügynökség sikerei és a jövőbeli tervek is ezen elvek mentén alakulnak. Olvass tovább! Tudj meg többet Ferling Józsefről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

Damjanovich Nebojsa előadása a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián arról szólt, hogyan kell automatizálni a manuális folyamatokat a LinkedIn-en. A cégvezetőknek vagy értékesítőknek a LinkedIn-t a napi munkában kellene, hogy használják. Sajnos erre nincs idő, holott mindenki tudja, hogy a kapcsolatépítés a potenciális ügyfelekkel a B2B-ben épp a LinkedIn-en tökéletesen kivitelezhető. Az előadás arról szól, hogyan kell automatizálni a manuális folyamatokat. Damjanovich Nebojsa: 2001 - 2021 között multinacionális cégek reklámügynökségeinél dolgozott, digitális tanácsadóként. A világ minden táján alapított cégeknek dolgozott. Ma 6 emberrel elsősorban B2B és sales módszerekkel vannak piacon. Mikrocégként határozza meg vállalkozását, és itt most elsősorban a hogyanokról lesz szó. Szó lesz a B2B ügyfélszerzésről, a leadgenerálási stratégiákról, LinkedIn kapcsolatépítésről, arról, hogy ezt személyes vagy pedig céges szinten érdemes-e elkezdeni, továbbá posztok és kommunikáció szerepéről az ügyfélszerzés érdekében. Ugyanígy ösztönzésről és a piac meghatározásáról. Magyarországon és külföldi kisvállalatoknak egyaránt dolgoznak. De lássuk, hogy néz ki ma az ügyfélszerzés és milyen módozatai vannak? Direkt sales, Networking, Telemarketing, Kiállítások, konferenciák, workshopok Külső BDR cégek használata (BDR: Businses Development Representative) Website, mint sales csatorna, Reklámok, Ajánlások, Pályázatok, B2B és social selling Direkt sales Erre alakult a vállalatok zöme. Az utóbbi 30 évben viszont ez megváltozott, mert jött az internet és a kommunikáció más szintjei. Mára ez szinte egyenértékű a zaklatással. Húsz éve ez még teljesen normális volt és ezt szerették a cégek, mert így tudtak tájékozódni. Ma ez nem működik, mégpedig azért, mert Európában már nagyon erős a GDPR szabályozás. Networking, online, offline Sok partnerük vesz részt ezeken. Nagykonferencia, nagy workshop, mert a networking nagyon hatékony tud lenni. Az ügyesek konferenciákat szerveznek, mert ezt előre lehet tervezni. Már jó előre egyeztetnek ismeretlen partnerek között is. Telemarketing Mára már ez sem az igazi, olyan, mint a direkt sales. Kissé divatjamúlt lett. De ebben is vannak még rejtett lehetőségek, mert az apró ajándékok sokat jelentenek. Ebben az esetben talán minden második hívás bejöhet, ha ezt előtte egy kis ajándék előzi meg. Manapság a komlpex salesben a drága ajándékok sem garantálják a sikert, mert az árak és értékek nagyon elszálltak. Konferenciák, expók, workshopok Egy - egy konferencia mindig jó lehetőség lehet arra, hogy felhívd magadra a figyelmet - véli Nebojsa. Itt is van egy fontos szabály. Például konferencia esetén az előadás után várd meg azt a pillanatot, amikor az előadó befejezi a prezentációt és kérdezz te is! A kérdés ne legyen kritikus, inkább azt sugallja, hogy te is értesz ahhoz, amiről már szó volt és így lehetőséged van, nemcsak az előadó, hanem a teljes közönség figyelmét magadra irányítani. Konstruktív hozzászólással indíts! Külföldi sales, célok, értékesítések Foglalkozni kell vele, folyamatosan. Ilyenkor külföldön kell egy ember, aki csak a cégednek dolgozik. CRM, amit te töltesz fel és tudod kezelni, ha mégsem akkor legyen rá profi szakember. Külsős BDR cégek: Azzal foglalkoznak, hogy neked leadeket hoznak létre. Ilyenkor szükség lesz tartalom marketingre, kvalifikációs aktivitásra. Ha neked nincs marketingesed, akkor olcsóbb és hatékonyabb, ha külföldön veszel magadnak egyet. Nem az új, frissen végzettek kellenek, hanem a tapasztaltak, mert csak így lesz kifizetődő. Webiste, mint sales csatorna Olyan szolgáltatások, amiket a weben lehet megvenni. Sales page, nem pedig landing! Reklám a lead generálásában Google és facebook kampányok. Email marketing is szóba jöhet, de minimális a megtérülés. A közösségi média fontos minden országban. Meg kell vizsgálni, melyik országban, mi a top közösségi média és azt kell tolni. Magyarországon például nem megy úgy a Twitter, holott Amerikában az egyik legfontosabb. Magyarországon a legnagyobb a Google, míg az államokban érdemes figyelni, mert ott a Bing is erős. Google, Facebook, LinkedIn, mind erősek és hatékonyak. A LinkedIn 3-szor drágább, mint a Facebook. Másik gond, hogy a keresőoptimalizálás sem egy egyszerű téma, sőt ultra nehéz lehet. Általában nincsenek áttörő sikerek. Akinek van bőven fedezete, annak érdemes kipróbálnia a display és videó marketinget. Szponzoráció? Hosszú és ismerni kell az illető médiát az adott országban. Minden esetben kell egy csali egy lead mágnes. Eladni nem lehet direkt reklámmal! Hatalmas gond a célzás, a targetálás. Lesz meddő szórás. Sokan kattintanak, de mégsem lesz ügyfeled! A marketing csatornák nem önmagában hoznak látogatókat, hanem ezzel valakinek külön kell foglalkoznia, hogy behozza őket. Az elején a barátok segíthetnek ajánlásokkal, de hosszú távon nem fog működni. Érdemes szem előtt tartani, hogy pályázatokon keresztül is megy egy ideig, de amikor elfogy a támogatás lankad az érdeklődés is. Fel kell készülni a modern ügyfélszerzésre, mint a LinkedIn automatizálás! Legyen szó posztolásról vagy salesről. Egy profil magában nem hoz semmit. Céges oldalon sokkal nehezebb dolgozni, ezt inkább akkor érdemes ha már van olyan márka, aminek van meghatározott célcsoportja. A lényeg a személyes profil lesz. Profin felépített, amiben azt írod le, hogy kinek és hogyan akarsz segíteni. Ezt összesen három sorban fogalmazd meg. Gondold át, mivel magyarázod azt meg, kinek és miben tudsz segíteni! Posztolj, kommentelj, töltsd ki a modulokat, adj elérhetőségeket! Legyél aktív és használj link match szolgáltatást! A kapcsolatépítés szabályai: Saját profil, posztolás, Keresni majd elmenteni a célcsoportokat, Profil megtekintés és követés, Posztok lájkolása, Személyesített meghívók küldése, Köszönő üzenet + csali URL, Ha nem igazolt vissza, törlés, Direkt LI üzenet az első számú kapcsolatoknak, CRM LinkedIn lead listák. Milyen lead mágnesekre lesz szükséged? Letölthető dokumentumokra, Webinárium videók, Üzleti reggelik (offline, kivéve ha már ott is vagy az adott országban) Interjú egy véleményvezérrel, Online kutatások, Egyebek A LinkedIn kampány menete: Első, hogy kiválasztod a célcsoportot Sales Navigatorban, meghatározod a a kampányt és kampányszövegeket. Ezután lead navigátorok meghatározása, HubSpot CRM készítés, és a kampány elindítása és optimalizálása, és persze az utóértékelések elkészítése. A szoftver minden szükséges adatot összegyűjt, amit később érdemes kiértékelni. Az előadás végén a következő kérdések hangzanak még el: Mik azok a cégek, szolgáltatások, amelyeknek ideális a LinkedIn, míg másoknak inkább a Facebook? Megéri az extra költség? Megtérül-e a LinkedIn szoftverbe befektetett összeg? Mit és mikor érdemes használni? Hogy lehet egy LinkedIn automatizálást használni egy pékség esetében? Olvass tovább! Tudj meg többet Damjanovich Nebojsáról! Nézd meg a Damjanovich Nebojsával készült podcastet!

Hogyan tudnak úgy növekedni, hogy a termékük, a márkájuk híre ne csorbuljon?

Hol a határ a támogatás és növekedés között? Gátolja egyik a másikat?

Ferling József, a FERLING ügynökség ügyvezetője, sokszínű életpályával rendelkezik, melyben a kommunikáció, az oktatás és a public relations került a középpontba. Ebben az interjúban József mesél törekvéseiről, céljairól és az új piacokra való belépés terveiről. Az Életpálya Sokszínűsége Ferling József eredeti foglalkozása orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár. Az évek során számos területen tevékenykedett, beleértve a postai kézbesítést, futballedzői munkát, újságírást és írást. Publikált verseket, novellákat és egy riportkönyvet is. 1991-ben elindította a FERLING ügynökséget, mely ma már a magyarországi PR piac egyik meghatározó szereplőjeként tartják számon. A Nemzetközi Piacok Felé Az interjú során József elárulta, hogy a FERLING ügynökség tervei között szerepel a design és a digitális üzletáguk nemzetközi piacokra való kiterjesztése. "Cseh, szlovák és lengyel piacra szeretnénk belépni. Magyarországról viszont a német, az osztrák és a svájci piacokra szeretnénk terjeszkedni..." A Tőzsdei Lépés és a Tulajdonosi Struktúra Az interjúban szóba került a tőzsdei lépés és az Zrt. formába való átalakulás témája is. József elmagyarázta, hogy bár az Zrt. létrehozása nagy változásokat hoz a cég életében, a tőzsdei lépés még előttük áll. "Előbb legyen működőképes, legyen profi menedzsmentje. Neki legyen egy tulajdonosa, aki csak az igazgatóságot vezeti, és akor odaérünk a tőzsdéhez megfelelő szakemberekkel..." A Családi Vállalkozás és a Munkavállalók Bevonása A FERLING egy családi tulajdonú cég, ahol a tulajdonosok között a feleség és az egyik gyermek is helyet kap. József elmondta, hogy szeretnék bevonni a munkavállalókat is a cég életébe, így a munkatársak között is lesznek tulajdonosok. "Huszonöt-20 plusz éve itt lévő munkatársakra építsünk, akik velünk vannak és részt vettek ennek a felépítésében," mondta. Összefoglaló Ferling József életútja és tervei jól tükrözik sokoldalú és innovatív gondolkodását a PR és a vállalkozás területén. A FERLING ügynökség sikerei mellett a nemzetközi piacokra való terjeszkedés, a tőzsdei lépés és a munkavállalók bevonása is fontos szerepet kap a jövőbeli tervekben. Olvass tovább! Tudj meg többet Ferling Józsefről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

Tolnai Ákos 2011-ben alapította az AbilityMatrix nevű ügyfélélmény-stratégia tanácsadó céget Amerikában, mely főként innovatív megoldásokkal méri fel piacokat és fejleszt stratégiákat. Ákos előadásában beszél: a piacra lépésről, a stratégiáról, az időról, a ráfordításról és a flexibilitásról. Tolnai Ákos 2011-ben alapította AbilityMatrix néven ismert ügyfélélmény-stratégia tanácsadó cégét Amerikában, amely az ügyfélélmény alapú stratégiák és innovációk fejlesztésére specializálódott. Előadása elején a piacra lépés kezdeteiről beszél és elmondja, hogy a vállalkozók zöme három piacot határoz meg: Európát, az Egyesült Államokat és esetleg Kínát. Európában főleg a német piac dominál, itt kezdik el a terjeszkedést. Míg a német piac standardnak számít, addig Amerika és Kína méreteiből adódóan még inkább érdekes a vállalatok számára. Cégének a fő célja, hogy innovatív megoldásokkal mérje fel egy - egy ország vagy azon belül egy közösség piacait. Például: innovációk piaci tesztelését végzik, termékstratégiákat, és viselkedési közgazdaságtant is mérnek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy adott szituációban hol működik jól egy termék, hol nem, ha nem miért? Ha igen, akkor arra is választ keresnek. 13 éve vannak a piacon és ugyanazokat az eszközöket használják, mint amit a társaiknak is ajánlanak. Iparágakat keresnek fel, amelyek jellemzően ugyanúgy viselkednek kontinenseken keresztül. Adódhatnak apró kulturális különbségek, de alapvetően hasonlóak. Az első kérdések az ügyfeleiktől így hangzanak: Európán belül, Németországba menje-e egy cég? Az adminisztráció sok esetben megelőzi az üzletet? Hány ügyfélhez lehet majd eljutni? Mennyi idő alatt lehet tőzsdére lépni? Négy területet különíthetünk el, mint a kutatási stratégia részét: Ilyen az, hogy mennyi idő alatt? Hol kezdődik, hova akarunk eljutni? Ráfordítás? És milyen stratégiák mentén? Milyen stratégia menetén? Mert ez egy folyamatos tanulás! Az időfaktor Ákos szerint sajnos sokszor nem tudjuk azt, hogy mennyi idő kell a piacra lépéshez. Itt sokan azt a hibát vétik, hogy inkább álmodnak, mint terveznek. Közép és Kelet Európára a 3 - 6 hónapos időintervallum jelenik meg célként, amit máris újra kell gondolni, mert ez inkább években mérhető (0 - 5 év). Véleménye szerint érdemes apró lépésekkel haladni és kevesebb hitet kellene vetni a “serendipity” pillanatába. Ráfordítások terén ketté kell választani az idő és pénzügyi ráfordításokat. Érdemes számba venni: állami forrásokat azt, hogy nincsenek határozott összegek, nincs konkrét elhatárolás, illetve fontos az időmenedzsment! Elvei szerint profi cégeknek legyen profi munkaereje! Például: 80 ezer dollár / év alatt nincs nagyon mit tervezni! Ez egyfajta ökölszabály! Stratégia terén hasznos: "akit tudok és ismerek felhívom! Erre tekintsünk úgy, hogy ez is egy taktika". Egy másik jellemző bukató, hogy sokan nem tudják jól elmondani, mit szeretnénk. Nincs meg a tiszta hiteles kommunikáció. Az is gyakori, hogy miután az első opció már nem jött be, a cég ezek után megpróbál egy teljes hálózatot felvásárolni. Nem ritka, hogy az első csalódás után sokan váltanak. Ezt el kellene kerülni. Csalódás mindig lesz, viszont ki kell tartani a termék vagy szolgáltatás mellet. A saját piacon épített hálózatok nem jönnek meg más piacokon! Ahogy az otthoni piac esetén, külföldön is ki kell alakítani hálózatokat! Nemcsak saját sikertelenségünkből, hanem másokéból is érdemes meríteni! Készüljünk fel az irányváltásra! Ne úgy tekintsünk a vállalkozásunkra, mint egy statikus dologra. Készüljünk a pivotálásra! Legyünk flexibilisek! A visszejelzések alapján, ha kell változtassunk a termékünkön, vagy akár a stratégiánkon, szolgáltatásunkon! Összegezve: Lehet egyszerre több piacon megjelenni. De bármit is teszünk vegyük komolyan a következő faktorokat: Stratégia, Idő, Ráfordítás, Flexibilitás Több éves projektek esetén ezt nem lehet elkerülni. A felkészülést időben kell elkezdeni! Sokan már ott hibáznak, amikor az első találkozón elrontanak beszélgetéseket. Be kell gyakorolni tárgyalási helyzeteket! Az első biznisz sosem lesz annyira sikeres, mint ahogy azt tervezzük. A videó végén a következő kérdésekre is kerestük a válaszokat: Mentalitásában hogyan kell változzon egy vállalkozó és vele a vállalkozása? Időben, hogyan lehet még mérni egy kilépést, lehet-e egyáltalán? Honnan, hogyan mérjük a munkaidőt? Piackutatással, hogyan lehet kikerülni a buktatókat? Mire elég? Olvass tovább! Tudj meg többet Tolnai Ákosról! Nézd meg a Tolnai Ákossal készült podcastet!

Ügyfeleik közé tartoznak befektető, startupok, innovatív kkv-k, inkubátorok/akcelerátorok, valamint felsőoktatási Patrícia) A második évre fogalmazódott meg bennük, hogy tulajdonképpen kategóriát építenek, tehát a gyors növekedésű , magas innovációs potenciállal rendelkező, nem kimondottan csak startupok, hanem kkv-k körével is foglalkoznak

A befektetés is két oldalú dolog, egyrészről segíthet a céljaid elérésében, a cég növekedésében, az ötlet oldalról viszont veszítesz a tulajdonrészedből, lehet hogy magas elvárásokat támasztanak feléd a cég növekedését Egy kockázati tőkebefektető gondolkodása egészen más, mint a KKV-k gondolkodása a vállalkozásépítést akkor nagyon sokat segítenek a tőkén felül is, viszont egy nagyon erős nyomást is kapsz, nagyon erős növekedési irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés

„Nem kell mindenkinek startuppernek lenni, tehát lehet egy sikeres kkv-t is csinálni…Be kell látni, hogy Tanácsok vállalkozás növekedéséhez Ha érdekel Gabriella milyen tanácsokat ad a vállalkozások növekedéséhez

És ez a különbség a random próbálkozás és a skálázható növekedés között. Miért nem válaszolnak? Ha lenne szegmentálásod, nem ugyanazt küldenéd egy startup CEO-nak meg egy KKV vezetőnek.

kurzus, ami 30%-kal csökkenti a költségedet Egy önálló tempóban végezhető online kurzus Startup-oknak és KKV-knak

Számos tanulságos mérföldkövön mentek keresztül, de a vállalkozás fókuszált növekedése és a munkahelyteremtés

A védőpajzs eltűnt – most már a világgal versenyzel A magyar KKV-k évtizedekig abban a buborékban éltek

Ismerd meg Neumann Noémi háttértörténetét, szerinte mi a különbség a kkv-k és a multi között, mit csinált Mi a különbség a kkv-k (kis- és középvállalkozások) és a multi között?

meghódítása újabb problémákat vet fel, amiket meg kell oldani, ezért időigényes folyamat a terjeszkedés, a növekedés gyártás Vilhemp: műanyag és újrahasznosítható termékek ára, komposztálás Vilhemp: hazai és amerikai piac, növekedés

márkaépítési tanácsadóként segíti a kisvállalkozásokat és a startupokat a hazai és a nemzetközi üzleti növekedésben

cégépítésről is esik szó << 3/7 >> Az elektromos autó piac Az elektromos flottáknál sokkal gyorsabb ütemű a növekedés Elég erős az elektromos flotta növekedési ütem az „utolsó mérföldes kiszállítási” vonalon, ezekre van Gyorsan történt a növekedés ezért nehéz vele lépést tartani, mert volt olyan hónap amikor 4 új taggal irányzat és együttműködés a Geotab-bel Volteum: elektromos autó piac, cégépítés Volteum: trendek, AI, növekedés

program lehetőség, amibe hirtelen csöppentek bele, nem tartották magukat ugyan startupnak, sokkal inkább KKV-nak Endre) Fontos számukra, hogy hogy fejlődnek a kollégáik, illetve ők maguk milyen emberekké válnak a cég növekedése