Bendegúz, mi a Startup Maffia szerepe a magyar startup ökoszisztémában, mitől egyedi a szervezet, hogyan A Startup Maffia alapítása Barna István alapította a Startup Maffiát 2019. nyarán egy sikertelen, de „Számomra óriási élmény volt két évig a Startup Maffia vezetőjének lenni. (Bendegúz) Mi a Startup Maffia szerepe? a Startup Maffiát.

Barna István és Dörnyei Bendegúz elmondják, hogy mi volt motivációjuk a Startup Maffia elindításához Motiváció a Startup Maffia elindításához Istvánnak volt egy startup projektje, ami végül nem lett sikeres Maffia egyesületet. A Startup Maffia finanszírozása A Startup Maffia egy nonprofit szervezet, amely kizárólag partneri szponzorációkból A Startup Maffia eseményein szívesen látják mind a vállalkozókat, mind pedig a startuppereket, mert a

Radák Bence elmondja mi lehet az oka a startupok halálának, saját korábbi ötletének pédáját is bemutatja , kitér a FinTech startupokra << 5/6 >> Startupok halála „Sok startup, illetve korai vállalkozás halálának Startup alapításánál nagyon fontos két dolog: a piac ismerete önismeret, a vállalkozással járó problémák megoldására képes e az adott ember Fontos pontok startup alapításához Minél később tőkét bevonni. halálának oka és FinTech startupok Villámkérdések: Radák Bence

István: The Mom Test, Lean Startup, Simon Sinek Könyvei Bendegúz: The Mom Test, Egyetlen kattintás (Richard István: Lean Startup, Tim Collins könyvei Bendegúz: Nem is könyvet mondanék, sokkal nagyobb hatással üzleti előadások, illetve Youtube videók, más források, amik olyan szakemberektől közvetlenül jönnek…Startup Maffia, Jég Egyesület Kedvenc podcasted?

Az alábbi cikkben Csiszár Dénes karrierjéről olvashatsz, milyen út vezetett a startupok világába, illetve arról milyen pénzszerzési lehetőségek vannak startupok számára. 1/3 >> Csiszár Dénes eredeti foglalkozását Jelenlegi pozícióját tekintve „Accelerator Manager” az EIT Digitalnál, a korai fázisú deeptech startupok Azóta is startupokkal foglalkozik több különböző területen, ezáltal olyan rálátása van erre a világra A pénzszerzés 2 módja startupoknak: 1.

, miért van kevés női startup alapító, mik a trendek a startup ötletekben, copycat vagy original << 2 /3 >> Startupok halálának az oka „Én nekem egy nagy szívfájdalmam volt egyrészt, hogy egy csomó startup Miért van kevés női startup alapító? -oknak Startup versenyek értékelési rendszere Olvass tovább! További cikkek a témában: Müller Tamás a Women Startup Competition alapítója Müller Tamás: startupok

Hiányosságént látja a valódi szervezetépítés elmaradását főként a startupok körében. Nehezen találnak rá a jó üzleti modellre a startupok, ez a pénzügyi tudás hiányából fakadhat, illetve Mindenki mentorálni akar, de nem biztos, hogy a megfelelő tudás jut el a startupokhoz. Az érkező válság nagy hatással lehet a jelenlegi startup ökoszisztémára, mivel a befektetői kedv csökkeni Miért követik el még mindig ilyen sokan ugyan azokat a hibákat a Startup világban?

Müller Tamás mivel foglalkozik pontosan, mit gondol a startupok diverzitásáról, a startupok és a vállalkozások A kezdetektől segített kiépíteni a magyar startup szférát, ennek megfelelően a magyar startup közösség Innentől kezdett el startup rendezvényekre járni. Startupok diverzitása Tamás szerint egy startup csapat esetében fontos, hogy vegyes összetétele legyen További cikkek a témában: Müller Tamás a Women Startup Competition alapítója Müller Tamás: startupok

Ződi-Sipos Mária elmondja hogyan épített kapcsolati hálót szegeden és mi a véleménye a startup világról Marcsi véleménye a startup világról Marcsi már 4-5 éve startup mentor, nincs folyamatosan csapata, akkor Részt vett mentorálási tréningeken, illetve alkalomadtán zsűrizni is jár startup ötleteket. „Talán az életkor az, ami a startupok szempontjából döntő lehet a projekt sikerességére való tekintettel „A jó projektötleteket, fejlesztési startupnak nevezett ötleteket inkább ott kéne keresgélni azoknál

Szekeres Péter elmeséli, hogyan finanszírozták az ötletüket, milyen irányelveket követtek a tőkeszerzésnél, hogyan építették a céget, hogyan indultak el Amerikába és milyen tanácsokat adna startuppereknek. Az ötlet finanszírozása Péter részletesen beszámol arról, hogy cége működési dinamikája hogyan épül az önfenntartás és a külső tőke bevonásának egyensúlyára. Első lépésként a magyarországi piacról indultak ki, ahol sikeresen építettek egy ügyfélbázist. Ezt követően kezdtek terjeszkedni Bulgáriába és Romániába is, ahol már voltak helyi ügyfeleik. „Nekünk is általában az volt a dinamika, hogy létrehoztunk ilyen önfenntartó állapotokat, és amikor jó volt a lehetőség, akkor vontunk be külső tőkét.” Az üzleti angyalok és külső befektetők bevonása segítette a cég fejlődését és piaci pozíciójának erősítését. Ezen partnerségek révén a cég nagyobb piacok felé nyitott, különösen a Hiventures befektetésének köszönhetően, amely lehetővé tette számukra, hogy a nyugat-európai területekre is fókuszáljanak. Az üzleti terjeszkedés és a befektetések azonban új kihívások elé állították őket, és az alkalmazkodás érdekében szükség volt néhány szervezeti átalakításra és stratégiai döntésre. A covid és más külső tényezők ellenére a cég továbbra is rendelkezik növekedési potenciállal, és képes volt hatékonyan kezelni a külső tőke felhasználását, hogy alkalmazkodjon a változó környezethez, amelyben működnek. Ez a rugalmasság és alkalmazkodóképesség lehetővé tette számukra, hogy fenntartsák a stabil növekedést és a nemzetközi jelenlétüket, miközben megőrzik a cég belső stabilitását és fenntarthatóságát. Irányelvek a pénzszerzésnél Péter megosztja tapasztalatait a tőkebevonással kapcsolatban, kiemelve az üzleti angyalok fontosságát a tárgyalások során. Felhívja a figyelmet arra, hogy az első befektetéseknél az alapítóknak érdemes tapasztalt tanácsadókra támaszkodniuk, akik segíthetnek az üzleti dinamika átlátásában és a célok világos definiálásában. „Nekünk nagyon jó volt, hogy a az üzleti angyalok ők mellettünk ültek és ők segítettek végig vinni a tárgyalást, átlátni a számokon, azokat felvázolni, hogy ott hol lehet rossz, hogyha exit történik, vagy ha ez az eset van…” Hangsúlyozza, hogy a befektetőkkel fenntartott rendszeres kommunikáció kulcsfontosságú az együttműködés és az elvárások megértése szempontjából. Emellett rámutat arra, hogy a befektetőknek és az alapítóknak más prioritásaik lehetnek, ezért fontos az együttműködés és a célok harmonizálása. A beszélgetés során kitérnek a munkavállalói részvényopciókra is, és Péter hangsúlyozza a jogi kihívásokat és a különböző megközelítéseket ezen a területen. Végül arra ösztönzi az alapítókat, hogy tiszteljék és megértsék a befektetők szempontjait, és ne a konfliktusok, hanem az együttműködés és a transzparencia keretein belül kezeljék a kapcsolatot. „Ez sok esetben nem tényleges részvény átadás, hanem egy opció valamilyen exit eseményre, nem kell, hogy az összes közgyűlésen már technikailag mindenki azonnal szavazzon és részt vegyen a gyakorlati részekben, inkább arról szól, hogy közösen növeljük a cég értéket, és amikor ezt tőzsdére megy, eladjuk, felvásárlás történik vagy ilyesmi esemény, akkor részesüljön egy korrekt összegben egyébként ez a kolléga is…” A cégépítés következő lépése Péter részletesen beszél arról, hogy cégük működési modellje hogyan épül a rugalmasságra és az abszolút hibrid munkavégzésre, amely lehetővé teszi a kollégáknak, hogy szabadon oszthassák be munkaidejüket és körülményeiket. Az alapítók mindig is olyan vállalkozásokat akartak létrehozni, ahol jól érzik magukat, és ahol a modern munkahely elvei érvényesülnek. „Nagyon sokat tanult a csapatom arról, hogy lehetne munkát és a magánéletet is szétválasztani, lezárni, mert egyébként ez a szabadság ez a korai időkben probléma is volt” A csapat új tagjait motivációs levelek alapján válogatják, figyelmet fordítva a problémamegoldó képességekre és a hosszú távú értékteremtésre. Péter szerint fontos a munka és magánélet egyensúlya, valamint azt, hogy a szervezetükben a teljesítmény és az eredmények számítanak, nem pedig a munkaidő hossza vagy a jelenlét a cégen belül. A cég fizetési rendszere teljesen transzparens, minden kolléga pontosan láthatja, mennyit keres és miért, ami hozzájárul a bizalmi légkörhöz és a motivációhoz. Elismeri, hogy tavaly nehéz döntéseket kellett hozniuk a cég fenntartása érdekében, beleértve a csapat létszámának csökkentését is. Bár ez fájdalmas volt mind a vezetőség, mind a csapat számára, a vállalat sikeresen átvészelte a nehéz időszakot, és továbbra is erősítik a csapatot. „Bevezettünk ilyen tök frankó transzparens fizetési rendszert is, ami tényleg nem kell túlmisztifikálni. Ez egy excel tábla, ahol az utolsó forintig látszik, hogy ki mennyit keresett az adott hónapban, milyen teljesítménybért, milyen alapbért.” Irány Amerika Péter részletesen ismerteti, hogyan alakították ki az amerikai piacra való belépésüket két partnerség révén, hangsúlyozva a megfelelő partnerek megtalálásának jelentőségét. Példaként említi egy technológiai rendszerintegrátor cégelőnyös kapcsolatát, mely a szöveg- és hangelemzés területén működött. "Az amerikai piacra való belépésünk során kiemelkedő fontosságú volt a megfelelő partnerek megtalálása." Egy másik sikeres együttműködés során a vállalat európai és amerikai ágai közötti organikus növekedést tapasztaltak, ami azt bizonyította, hogy a technológiai megoldásaik globális szinten is hatékonyak. "Az egyik sikeres együttműködésünk során tapasztaltunk organikus növekedést az európai és amerikai ágak között, ami azt bizonyította, hogy technológiai megoldásaink globális szinten is hatékonyak." Péter továbbá kiemeli az amerikai piac építésének kihívásait és előnyeit, amelyek között az üzleti kommunikáció jelentősége és az ár-érték arány szerepe is hangsúlyos. A beszélgetés során rávilágít arra is, hogy a cég nevének kiválasztása hosszú és kreatív folyamat eredménye volt, amely során számos alternatívát végig vizsgáltak, míg megtalálták az ideális nevet. Tanácsok startuppereknek Gyors ügyfél szerzés fontossága: Piackutatás és validáció szempontjából létfontosságú. Globális piaci lehetőségek kiaknázása már a tervezés kezdetén. Ügyfélszerzés folyamata: Versenytársak figyelése és elemzése. Ügyfelek igényeinek megértése és azokra való reagálás. Hiteles termékpozicionálás kialakítása. Exit pont meghatározása: Elkerülendő a vállalkozás túlzott belebonyolódása és az esetleges kudarcok hatásainak minimalizálása. Transzparencia és konzisztencia: Problémák nyílt megbeszélése és megoldása a szervezeti kultúra részeként. Bizalomépítés a csapat tagjai között. Fizetési különbségek elfogadása: Piaci viszonyokhoz való igazodás. Nem értékítélet, hanem piaci helyzet megértése. Munkatársak fejlődése és megtartása: Környezet biztonságának és fejlődési lehetőségeknek fontossága. Hosszú távú elkötelezettség ösztönzése a munkatársakban. Olvass tovább! Tudj meg többet Szekeres Péterről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

gondolkodásmód 1/3 >> Szabó Krisztián 18 éves korától él Győrben, már az egyetemi évek alatt is vonzotta a startup Informatikusként kezdte a pályafutását és elkötelezte magát a helyi startup ökoszisztéma építése mellett A StartITup célja, hogy fejlessze a startup ökoszisztémát Győrben, ennek érdekében meetupokat és eseményeket Sikerült Győrben beindítani a startup közösséget, életet immáron 6 éve. , van saját startup inkubátorunk…” StartITup célja „A startup gondolkodásnak az egyik fontos aspektusa

a startupoknak, néhány sikersztori, és a nehézségek, amikkel a vállalkozóknak szembe kell nézniük. < Az első esemény, amit elkezdtek szervezni a StartITup-pal a Startup Szerda elnevezést kapta, és azóta A Startup Szerda alapszabályai: Az előadók között legyen egy messziről jött ember. Minden feltétel adott volt, hogy elindítsák Győrben a startup életet és folyamatosan építsék a startup Nem csak a hazai, de a nemzetközi startup körforgásban is igyekeznek részt venni, ezért tagjai a Global

Müller Tamás a magyar startup élet kezdete óta foglalkozik induló vállalkozásokkal. Elbeszélésében a Women Startup Competition rendezvénysorozat sztoriját meséli el az indulástól egészen Esetében ez egy tíz évvel ezelőtti megkeresés volt, amikor hölgyek egy csoportja egy sikeres startup-ot A startup célja, hogy a befektető csak segítse a megindulást! A startupok, hogyan tudnak Kelet Európából kimozdulni?

Ismereteit összegyűjtve ma már a fenntartható startupok fejlesztésével foglalkozik, mindezt a Kék Bolygó rendszerben hol kell beavatkozni és milyen tényezők szükségesek a fejlődéshez, ennek köszönhetően tud a startupok Út a startup akcelerátor programig Az egyetemen csináltak egy közösséget, ahova különböző területekről „A mai napig az egyik legnagyobb probléma a startupoknál, hogy nagyon nehezen rekrutálnak, nagyon nehezen Innen indult a .wave akcelerátor program felépítésének ötlete, ahol azokra a startupokra helyezik a hangsúlyt

Hogyan kellene egy startup elinduljon Amerikában?

Turcsán Tamás már 15 éve meghatározó alakja a magyar startup közösségnek, és szerinte egy ilyen környezetben

A startupot három másik alapítóval együtt indították el 2020-ban, még az egyetemi éveik alatt. majd a torinói 3-hónapos akcelerációs programjába is bekerült a csapat a világ 12 legjobb mobilitási startupja Először jelentkeztek az MVM Edison Startup programjára, ahol bejutottak a 8 legjobb csapat közé.

Gyulay Tibor előadásában megmutatja, hogy a tudásmenedzsment korszerűsítésével, hogyan tud szintet lépni egy vállalkozás. Amikor a vállalkozások léptéket növelnek, gyakran találkoznak akadályokkal, amelyek a tudás hiányos kihasználásával vagy nem megfelelő használatával kapcsolatosak. A stagnálás és a fejlődési gátak gyakran a tanulási képesség hiányához köthetők. A kulcs a gondolkodásmód megváltoztatása és a szervezeti tanulóképesség erősítése. A kisvállalkozások számára a versenyképesség megőrzése érdekében fontos a tudásmenedzsment korszerűsítése és a saját hibáikból való tanulás. Az előadás logikai struktúrája: Mivel küzdünk nap, mint nap? Hogyan lehet kilépni a mókuskerékből (lépték és -paradigmaváltás) Egy tudományos tézis bemutatatója a tudástőke növelésének szükségességéről, Hogyan csinálják ezt a nagyok? Mit tehetnek a kicsik a gyakorlatban? Okos vállalkozás koncepció, Következtetések - és cselekvési terv felvázolása! "A tudástőkénkkel, akkor tudunk jól bánni, ha ehhez megvannak a kompetenciáink a szervezetben." A KKV-kat is foglalkoztató problémák A kisvállalkozókat gyakran meglepi a piaci bizonytalanság és a tervezhetőség hiánya, pedig a válasz a folyamatos tanulásban rejlik. A hatékonyság és versenyképesség kulcsa nem csak a magas munkabérek és a képzett munkaerő használata, hanem az is, hogy a magasan képzett munkaerő ne végezzen alacsony szintű munkát. A fluktuáció és a tudásvesztés gyakori probléma minden vállalkozás számára, különösen akkor, amikor új embereket kell beilleszteni egy már működő szervezetbe. A generációs különbségek további kihívást jelentenek, amikor eltérő kultúrájú és mentalitású fiatalok csatlakoznak a csapathoz. A KKV-kat foglalkoztató problémák 2-dik csoportja a következőkből tevődik össze: Korszerűtlen folyamatok és máig érvényes szemlélet. A zsarolhatóság kérdése. A betanítás nehézségei. KKV-kat foglalkoztató problémák 3-dik csoportja: Hogyan válik saját maga rabszolgájává egy cégvezető? A cégérték kérdése. Hogyan lépjünk ki a mókuskerékből? A gyakran alkalmazott megoldások sajnos gyakran csak átmeneti javulást hoznak, de nem szüntetik meg a problémákat hosszú távon. Ahhoz, hogy valóban eredményeket érjünk el, nem csak felületi változásokra, hanem valódi paradigmaváltásra van szükség. Az új irányba való elmozduláshoz elengedhetetlen, hogy előtérbe kerüljön a tudástőke. A tudás és a tanulás fejlesztése nem csak az egyéni fejlődés, hanem a vállalkozás sikerének alapja is. A paradigmaváltás lehetővé teszi, hogy új szemlélettel közelítsünk a vállalkozás problémáihoz és kihívásaihoz, és így hosszú távon fenntartható fejlődést érjünk el. A cég érdekében a tudás az, ami elmozdulást tud hozni! Az előadásba bekapcsolódik Boda György, aki bemutatja Robert Solow, Nobel-díjas közgazdász gondolatait, és lefordítja azokat a magyar KKV-kra. Solow szerint a látható tőke növelése önmagában csökkentett hozadékkal jár. Boda egy egyszerű, de találó példával kezdi: ha valakinek két barátnője van, az nem jelenti azt, hogy az élvezet a kétszeresére nő, de a költségek igen. A magyar KKV-kra vonatkozóan elhangzott kutatás szerint a termelékenység növelése a foglalkoztatottak tudástőkéjének növelésével lehetséges. Termelékenységet nem szólamokkal, hanem eszközökkel lehet növelni. Gyulay Tibor kiemeli, hogy nem csak Kelet és Nyugat, hanem a nagy és kis vállalatok között is fennáll ez az ellentét, és a vállalkozásoknak növelniük kell a tudástőkéjüket, hogy fenntartsák és növeljék jövedelmüket. Miért akkora ez a szakadék? A nagyvállalatok hatékonyabban hasznosítják a termelési értékeiket, melyhez elengedhetetlen a korszerű tudástőke és a tanulási hajlandóság. Egy kérdés merül fel: hogyan tudnának a kisvállalkozások utolérni a nagyobbakat? A nagyvállalatok általában magasabb béreket kínálnak, amivel a kisebb vállalkozások nehezen tudnak versenyezni. A nagyvállalatok gyakran alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat, és azokat rutinszerűen alkalmazzák. A szervezeti tudás értéke nagyobb, mint az egyéni tudásé, és a nagy vállalatok óvják ezt a tudást, hogy ne legyenek kiszolgáltatva. Mit tehetnek a kicsik? Csökkenteniük kell a tudásvesztés kockázatát! Rögzítsék a kritikus tudást! Készítsenek átadható tudás tartalmakat! Legyenek tudatos, tervszerű tevékenységeik! Használjanak kész tudástartalmakat! Ha nincs rögzítsék, a tudásátadás eseményeit! Alkalmazzanak mentorálást! Végül pedig ellenőrizzék az előrehaladást! Hogyan lehet ezt támogatni? A KM EXPERT okos vállalkozás programja azt ajánlja, hogy a folyamatok alapján kell közelíteni, és a tudásmenedzsment szempontjait érvényesíteni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült első podcast epizódot! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült második podcast epizódot!

Az előadásban Eisenbacher Csaba a vállalkozóvá válás útjának fontos lépéseiről és kihívásairól beszél, kiemelve a belső motiváció, a hatékony munkavégzés és az önfejlesztés fontosságát, miközben személyes tapasztalatain keresztül példázza az előadottakat. Előadásában a Pink féle belső motiváció elméletén keresztül három alappillér fontosságát taglalja. Ezek a következők: mesterség, önállóság, küldetés. Csaba 20 évet dolgozott 12 különböző országban, míg végül Pécsett telepedett le. Nagy és kisvállalatoknál egyaránt megfordult. Egyik fő megvalósításának a váltást, a váltásra való képességét tartja, miközben szót ejt arról, hogy az egyetemet nem tudta befejezni. Bemutatkozása részeként családjáról és hobbijairól is mesél. Skálázódni lehet a végtelenségig, csak lehet, hogy Te fogsz benne elhasználódni. Tanácsa szerint olykor érdemes mérlegelni, hogy az ember megköt egy X-edik üzletet is vagy inkább elmegy jógázni. Mert az üzlet fontos, de bizonyos esetekben a világ pénze sem elég arra, hogy az ember visszavegye élete legszebb pillanatait. Erősségei között: a lean-t, agilitását, a kanban-re való hajlamát, az empátiát és a kommunikációt emeli ki. A magyaron kívül, német és angol nyelven beszél, ami mint mondja elengedhetetlen része a skálázásnak, még úgy is, hogy igazából Magyarországról dolgozik. Az előadása további részében olyan tanácsokat ad, amely mindenki segítségére lehet, aki értéket szeretne teremteni vállalkozóként. “Olykor kicsit lassuljunk le” Ne kapkodjunk! Az eredmény százszor jobb lesz, ha nem rohanunk! Újragondolás, átalakítás és újratervezés Csaba szerint kezdő vállalkozóként arra kellett ráébrednie, hogy irgalmatlanul nagy veszélyt jelent rá az, ha valamihez görcsösen ragaszkodik! Fontos, hogy könyörtelenül változtass, bűntudat nélkül! Gondolj arra, hogy ezzel egy hibát kerülsz ki! Nem egyszerű, de vállalkozóként ezt is érdemes figyelembe venni. Agresszíven keressük a feed back-et, mert ez vezet majd jó döntéshez! Ne foglalkozzunk a hibával, változtassunk rajta és menjünk tovább! Személyes beszámolójából az derül ki, hogy eleinte zavarta az, hogy olyan projektekben mellőzték, amibe rengeteg időt és energiát fektetett. Végül egy jópofa mottót talált ki magának: Soha nem bukok, vagy nyerek vagy tanulok! A skálázódásról szólva: a vállalkozás alapja Te vagy, ahogyan a skálázódásnak is! Mesterség, önállóság, küldetés Mesterség: a szakmai kiválóságra való törekvés. Hol vagy most? Hova tartasz? Azok járnak jól, akik valamiben nagyon jók. Mesterség nélkül senki nem vesz komolyan. Önállóság: vállalkozóként ez együtt jár a mindennapokkal. Küldetés: miért vagyok itt? Miért csinálom? Csaba szerint az elhangzottak, akkor is érvényesek, ha az ember alkalmazott, hiszen sok olyan fogalom van, ami érvényes mindkét félre egyaránt, és a növekedés ezáltal garantált. Kérdések, amikre a beszélgetés végén kapunk válaszokat: Pszichológia és attitűd kapcsolata. Hogyan tudjuk azt meg, hogy jók vagyunk-e vállalkozónak? Hogyan jöttél rá arra, hogy jó vállalkozó leszel? Mikor veszi észre egy főnök azt, hogy a skálázódásnak éppen ő az akadálya? Vannak-e egyedi jelei annak, hogy mikor ég a ház vagy azok specifikusak? Miért nem akarnak Magyarországon külsős segítséget? Mit vagy hajlandó igénybe venni a skálázódáshoz? Mit tanácsolsz egy vállalkozónak, aki skálázni szeretné a cégét? Mi legyen az első lépése? Olvass tovább! Tudj meg többet Eisenbacher Csabáról! Nézd meg a Eisenbacher Csabával készült podcast epizódot!

Jóföldi Endre a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián mesélt a vállalkozásuk történetéről és az amerikai terjeszkedésről. 2008-ban három alapemberrel garázsból indult Kaposváron a Weblib, keresőoptimalizálással foglalkozva. Bár kisvállalkozásként határozzák meg magukat, ma már a Financial Times 1000-es listáján szerepelnek, és székhelyük továbbra is vidéken van. Fontos számukra a személyes hozzáadott érték. Precognox - Kaposvár - Boston - Tel Aviv Az első próbálkozásuk az amerikai piacon nem volt zökkenőmentes: csomagjaik más reptéren kötöttek ki, mint ahol kellett volna, mégis sikerült üzletet kötniük. Bár kezdetben kevés tőkével rendelkeztek, 2011 után külföldi megrendeléseik visszaestek. 2015-ben újra nekivágtak az amerikai piacnak, és hamarosan találtak is lehetőségeket, főleg kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően. Egy bostoni találkozón például gyorsan be tudtak kapcsolódni az amerikai üzleti körbe. Ennek eredményeként ma már az árbevételüknek több mint 50%-a az Egyesült Államokból származik. Mi volt mindennek a motivációja? Miért érdemes elindulni? Minden találkozásban van lehetőség, még ha elsőre nem is sikerül. Endre szerint a szerencse a felkészültség és a lehetőség találkozása. Elindulni kell, nem félni az új kihívásoktól, ez a fejlődés kulcsa. A vállalkozói út nem mindig könnyű, de nem szabad feladni! Magyarország is a nemzetközi piac része, a digitális piacon is. Nem szabad hagyni, hogy a korlátozó gondolatok visszatartsanak! Nem kell rögtön a csúcsra törni; lépésről lépésre is sokat elérhetünk. Az otthon ülés helyett lépéseket kell tenni előre! A következő kérdésekre a videó végén kapunk válaszokat: Amerikai jogi személyiség nélkül is lehet bővíteni a hálózatunkat? Kinek ajánlott és kinek nem ez a típusú vállalkozói mentalitás? Melyik szembetűnő különbség volt a legfájdalmasabb Amerikában? Milyen tanácsot adnál az öt évvel korábbi önmagadnak? Milyen lehetőségek adódnak akkor, ha bekerülsz az amerikai céges körforgásba? Olvass tovább! Tudj meg többet Jóföldi Endréről és Kása Károlyról! Nézd meg a Jóföldi Endrével és Kása Károllyal készült podcast epizódot!

Az előadás arról szól, hogyan építette fel Szabó Kristóf a Bookbase alkalmazást, amely könyvek összefoglalóit kínálja magyar nyelven, és hogyan terjeszkedik sikeresen a külföldi piacokra, miközben hangsúlyozza az olvasás fontosságát és az önfejlesztés lehetőségeit. Szabó Kristóf, online marketinges, aki az egyetem után az utazásait kezdte el dokumentálni. Azon találta magát, hogy egy 500 ezres követői csoportot tud maga mögött. Nem sokkal később megszületik a Bookbase applikáció. Segítségével magyar nyelven lehet könyvek összefoglalóját meghallgatni. A könyvolvasás problémáját vetette fel, miszerint a fiatalok nem szeretnek olvasni. Vállalkozása erre épült fel, mert nemcsak magyar szerzők, hanem külföldi írók könyveit is felolvassák. Olyanokat is, amik esetleg még magyar nyelvű kiadásban meg sem jelentek. Mi a magyarországi siker kulcsa? Kristóf szerint előttük még nem volt olyan vállalkozás, akik könyvek összefoglalásával folgalokozott volna. Azt mondja, hogy egy adott problémára jó megoldást tudtak találni. Mert a fiatalok nem olvasnak, ezért hajlamosabbak inkább összefoglalva megszerezni, meghallgatni az infókat. Ráadásul azoknak is segítség ez, akik nem tudnak jól angolul, hiszen platformjukon az angol szerzők könyvei is magyarul hallhatóak. Miközben elmegy az iskolába nem a Spotifyt hallgatja, hanem a könyvklubbot. Az appot azzal egészítették még ki, hogy a könyvekhez (értelemszerűen azokhoz, amelyek célja az önfejlesztés) egy - egy rövid feladatot is csatoltak, amit a hallgató otthon kipróbálhatott. Sikerük kulcsát erre a hármas tényezőre vezeti vissza, és ezeknek az egyvelegére. Most terjeszkedni, skálázódni szeretnének! Egy podcast beszélgetéskor jött az ötlet. Miután a házigazda leadta az adást, sokan azzal keresték meg, hogy nem-e tudnák ezt megcsinálni máshol is? Elindultak a tárgyalások és, ahogyan most látja, egy vagy másfél év után már Európában máshol is jelen lesznek, Magyarországon kívül. Mi kell ehhez? Egy komoly piackutatás és arra jutottak, hogy minden ország saját nyelvén jelennének meg, országról - országra. Ennek persze a költsége is húzósabb. Vajon ezzel egy piaci rést találtak? Mert a nagy, multi cégek, bizonyos esetekben nem foglalkoznak kis piacokkal. Kristóf szerint nem milliárdos bizniszt akarnak építeni, hanem segíteni másoknak. Közben megtartani az anyagi függetlenségüket is. Könyv esetében a fordítás lesz a legnagyobb költség, ha azt külföldön is értékesíteni szeretnék. Ehhez társul a fordító személyi költsége, és a felolvasás ára. Kisebb piacban, nagyobbnak lenni - hangzik a mottószerű gondolat. A skálázódás közbeni dilemmák egyike, hogy hogyan is lenne érdemes a külföldi terjeszkedést megoldani. Franchise módszerben vagy affiliate rendszer által? Melyiknek mi az előnye, mi a hátránya? A narrációt, hogy lehet külföldön megoldani? Mik az első lépések? Először is minden könyvet le kell fordítani angolra. Mert először is angolról mindig jobb fordítani például szlovákra, szerbre, románra esetleg észtre. A célközönséget fontos ezután bemérni. Ki lenne a piac, mennyit képes ezért áldozni? Felmérni azt, hogy van-e versenytárs? Ezután következik az applikáció lefordítása, majd az adott anyagok lefordítása a piac nyelvére. Első körben a Magyarországot határoló országok lennének a piac. Szlovákia, Románia, Szerbia. Ezután egy fizetőképesebb piac jönne, nyugat Európa, ahol többet áldoznak erre. A fő cél az, hogy a fiatalok olvassanak és felnyissuk a szemüket, hogy lássák, hogy rengeteg lehetőségük van, aminek ők maguk a megalkotói. Ha a fiatalok ezt megértik, akkor lehet, hogy: 10-20 év múlva egy szebb világot tudnak alkotni, mellékesen ebből meg lehet élni. Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kristófról! Nézd meg a Szabó Kristóffal készült podcast epizódot!

Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon. Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát. Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető. Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik. A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is. Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni. A miértek? Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé? A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska. Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk. Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre! Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek. Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek. Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek. Jog és klaszter kapcsolata Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait. Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg. Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre. A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést. A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek. Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük. Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska. Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket. A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó. Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM. A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ: Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között? Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme? Olvass tovább! Tudj meg többet Dr. Szentgáli Piroskáról!

(Levente) Egyediség Kristóf és Levente szerint a sikeres startup projektek titka a diverzitásban és a A startup ötletnek olyannak kell lennie, hogy az átlagember is megértse és támogassa. megkérdeztünk nagyon bugyutának tűnő kérdéseket, de az számunkra releváns volt…” (Kristóf) Tanácsok startupoknak Merj nagyot álmodni: Tanácsot adnak a startupoknak, hogy merjenek nagyot álmodni, de ne feledkezzenek Kristóf kiemeli a fontosabb prioritások megállapításának fontosságát és az egyensúly fenntartását a startupok

A Vilhemp egy innovatív vállalkozás, amely természetes alapanyagból készít újrahasznosítható termékeket, különös hangsúlyt fektetve a műanyag helyettesítésére. Az ő történetük bemutatja milyen sokszínű módon lehet egy vállalkozást skálázni és nemzetközi piacra vinni. A Vilhemp 3 alapítója Rédey Soma (COO), Fülöp Villő (CEO) és Szűts Gergely (CFO). A Vilhemp története és a skálázás szorosan összekapcsolódik, rámutatva arra, hogy a vállalkozói szemléletet meg lehet tanulni. Sokan saját, míg mások más történetén keresztül alakítják ki a vállalkozói gondolkodásmódjukat. Az alapötlet az volt, hogy hogyan lehetne természetes alapanyagból előállítani egy hasznos, újrahasznosítható terméket. A vállalkozás rövid idő alatt számos apró kihívással nézett szembe, amelyeket folyamatosan igyekeztek megoldani. Érdekes módon ebben az időszakban kezdték meg tevékenységüket, amikor a célközönség szinte hiányzott a piacon. A Vilhemp főként lebomló evőeszközöket gyárt, amelyek különösen az éttermi szektor számára fontosak, és ez a szektor volt leginkább érintett a világjárvány korlátozó intézkedéseiben. Ez a kihívásokkal teli időszak különösen árnyalta a vállalkozásuk történetét, de megmutatta azt is, hogy a kitartás és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú a vállalkozások sikere szempontjából. Az öt évvel korábbi garázsban született ötletből mára termék lett az áruházak polcain. 2018-ban jött az ötlet, miszerint szükség lenne egy egyedi termékre. Saját fejlesztésű, komposztálható evőeszközökre esett a választás. De, milyen út vezetett az ötlettől a megvalósításig? A Vilhemp a következő kérdésekkel indította a projektet: Hogyan lehetne kiváltani a műanyagot? Mire lehetne még felhasználni az ipari kendert? Milyen, mások számára is hasznos termékeket lehetne kihozni belőle? Hogy lehet ebből vállalkozás? A koncepció az lett, hogy: használd, komposztáld! Az első hónapokban, mintegy 10.000 euró támogatást nyertek, de még mindig sok volt a kérdés. Hogyan kezdjék el? Alkalmazottként munka mellett egyre több és több időt igényelt. Hogyan oldják ezt meg? Milyen legyen az üzleti modell? Elkezdtek közösen gondolkodni és felmerült a kérdés: Mi lenne ha? Eleinte még nem volt letisztázva, hogy termék vagy alapanyag legyen? A termék mellett szólt a döntés, ami egyúttal magával hozta a brandépítés kérdését is. Ehhez kapcsolódott a márkavédelem és a tanúsítványok beszerzése. Jókor voltak, jó helyen? Eleinte (a Covid előtt) ez volt az az időszak, amikor az EU éppen arra törekedett, hogy minél kevesebb műanyag termék legyen forgalomban. 2020 decemberében megalakult a Vilhemp, amelynek termékeit ma már megtaláljuk a boltok polcain. A videó végén a következő kérdésekre kapunk még válaszokat: Hogyan oldották meg a raktározást? Mit jelentett a szociális háló, és a termékbe vetett hit? Újra előkerül a dilemma, hogy hogyan lehet elindulni a nulláról? Hogyan tudnak úgy növekedni, hogy a termékük, a márkájuk híre ne csorbuljon? És, ha már skálázásról van szó, akkor, milyen gyakorlati folyamatok azok, amelyek megvédik a terméküket a nemzetközi piacon is? Olvass tovább! Tudj meg többet Rédey Somáról! Nézd meg a Rédey Somával készült podcastet!

Dénes gondolatai arról, hogy mikor kell feladni a próbálkozást, milyen befektetési lehetőségek vannak startupokba Startupokba való befektetési lehetőségek „Jelenleg két eszközünk van itt Magyarországon az egyik a convertible equity…” A convertible befektetés és az equity befektetés két különböző típusú finanszírozási forma a startup „Ha nagyon korai fázisú a startup szuper fontos, hogy 10% alatt legyen egyébként a befektető, mert az old meg, hogy azért emberek akkora tömege legyen hajlandó fizetni, hogy az startupnak legyen nevezhető

Tolnai Ákos 2011-ben alapította az AbilityMatrix nevű ügyfélélmény-stratégia tanácsadó céget Amerikában, mely főként innovatív megoldásokkal méri fel piacokat és fejleszt stratégiákat. Ákos előadásában beszél: a piacra lépésről, a stratégiáról, az időról, a ráfordításról és a flexibilitásról. Tolnai Ákos 2011-ben alapította AbilityMatrix néven ismert ügyfélélmény-stratégia tanácsadó cégét Amerikában, amely az ügyfélélmény alapú stratégiák és innovációk fejlesztésére specializálódott. Előadása elején a piacra lépés kezdeteiről beszél és elmondja, hogy a vállalkozók zöme három piacot határoz meg: Európát, az Egyesült Államokat és esetleg Kínát. Európában főleg a német piac dominál, itt kezdik el a terjeszkedést. Míg a német piac standardnak számít, addig Amerika és Kína méreteiből adódóan még inkább érdekes a vállalatok számára. Cégének a fő célja, hogy innovatív megoldásokkal mérje fel egy - egy ország vagy azon belül egy közösség piacait. Például: innovációk piaci tesztelését végzik, termékstratégiákat, és viselkedési közgazdaságtant is mérnek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy adott szituációban hol működik jól egy termék, hol nem, ha nem miért? Ha igen, akkor arra is választ keresnek. 13 éve vannak a piacon és ugyanazokat az eszközöket használják, mint amit a társaiknak is ajánlanak. Iparágakat keresnek fel, amelyek jellemzően ugyanúgy viselkednek kontinenseken keresztül. Adódhatnak apró kulturális különbségek, de alapvetően hasonlóak. Az első kérdések az ügyfeleiktől így hangzanak: Európán belül, Németországba menje-e egy cég? Az adminisztráció sok esetben megelőzi az üzletet? Hány ügyfélhez lehet majd eljutni? Mennyi idő alatt lehet tőzsdére lépni? Négy területet különíthetünk el, mint a kutatási stratégia részét: Ilyen az, hogy mennyi idő alatt? Hol kezdődik, hova akarunk eljutni? Ráfordítás? És milyen stratégiák mentén? Milyen stratégia menetén? Mert ez egy folyamatos tanulás! Az időfaktor Ákos szerint sajnos sokszor nem tudjuk azt, hogy mennyi idő kell a piacra lépéshez. Itt sokan azt a hibát vétik, hogy inkább álmodnak, mint terveznek. Közép és Kelet Európára a 3 - 6 hónapos időintervallum jelenik meg célként, amit máris újra kell gondolni, mert ez inkább években mérhető (0 - 5 év). Véleménye szerint érdemes apró lépésekkel haladni és kevesebb hitet kellene vetni a “serendipity” pillanatába. Ráfordítások terén ketté kell választani az idő és pénzügyi ráfordításokat. Érdemes számba venni: állami forrásokat azt, hogy nincsenek határozott összegek, nincs konkrét elhatárolás, illetve fontos az időmenedzsment! Elvei szerint profi cégeknek legyen profi munkaereje! Például: 80 ezer dollár / év alatt nincs nagyon mit tervezni! Ez egyfajta ökölszabály! Stratégia terén hasznos: "akit tudok és ismerek felhívom! Erre tekintsünk úgy, hogy ez is egy taktika". Egy másik jellemző bukató, hogy sokan nem tudják jól elmondani, mit szeretnénk. Nincs meg a tiszta hiteles kommunikáció. Az is gyakori, hogy miután az első opció már nem jött be, a cég ezek után megpróbál egy teljes hálózatot felvásárolni. Nem ritka, hogy az első csalódás után sokan váltanak. Ezt el kellene kerülni. Csalódás mindig lesz, viszont ki kell tartani a termék vagy szolgáltatás mellet. A saját piacon épített hálózatok nem jönnek meg más piacokon! Ahogy az otthoni piac esetén, külföldön is ki kell alakítani hálózatokat! Nemcsak saját sikertelenségünkből, hanem másokéból is érdemes meríteni! Készüljünk fel az irányváltásra! Ne úgy tekintsünk a vállalkozásunkra, mint egy statikus dologra. Készüljünk a pivotálásra! Legyünk flexibilisek! A visszejelzések alapján, ha kell változtassunk a termékünkön, vagy akár a stratégiánkon, szolgáltatásunkon! Összegezve: Lehet egyszerre több piacon megjelenni. De bármit is teszünk vegyük komolyan a következő faktorokat: Stratégia, Idő, Ráfordítás, Flexibilitás Több éves projektek esetén ezt nem lehet elkerülni. A felkészülést időben kell elkezdeni! Sokan már ott hibáznak, amikor az első találkozón elrontanak beszélgetéseket. Be kell gyakorolni tárgyalási helyzeteket! Az első biznisz sosem lesz annyira sikeres, mint ahogy azt tervezzük. A videó végén a következő kérdésekre is kerestük a válaszokat: Mentalitásában hogyan kell változzon egy vállalkozó és vele a vállalkozása? Időben, hogyan lehet még mérni egy kilépést, lehet-e egyáltalán? Honnan, hogyan mérjük a munkaidőt? Piackutatással, hogyan lehet kikerülni a buktatókat? Mire elég? Olvass tovább! Tudj meg többet Tolnai Ákosról! Nézd meg a Tolnai Ákossal készült podcastet!

Mi is a Magyar Business és kiknek szól?A Nemzetközi Skálázás Konferencia nyitó előadásában Fóris Attila az előbbi kérdésekre ad választ. Röviden összefoglalva a Magyar Business célja, hogy magyar nyelvű vállalkozókat szeretnénk közös gondolkodásra invitálni. Ez a gondolkodás a felismerésből ered, hogy az európai országok átlagosan kisebbek, mint az Egyesült Államok, ezért csak idő kérdése, hogy egy magyar vállalkozás Amerikába terjeszkedjen. Ez egy olyan terület, ahol a kapitalizmus mély gyökerekkel rendelkezik, és a lehetőségek sokrétűek. A Magyar Business célja között szerepel vállalkozók bemutatása és apró stratégiák megosztása azok számára, akik vállalkozni szeretnének, ezzel segítve nekik, hogy kevesebb pénzt kelljen befektetniük a tudás megszerzésébe. Az első részben Attila kitér arra is, hogy mit jelent a vállalkozás fogalma, ami eltérő lehet Kelet-Európában és az Egyesült Államokban. Gondolj csak bele, hányszor hallottad már azt, hogy valakinek azért vannak irigyei vagy azért kerül az újságok címoldalára, mert jól menő üzlete van és ezért vagy irigyek rá, vagy valami rossz dologgal akarják összefüggésbe hozni. Míg, ahogy Attila fogalmaz: "Amerikába, amióta a fehér ember a partra tette a lábát, azóta vállalkozások vannak és szolgáltatások, itt ez természetes dolog." A határok átlépéséhez tanácsokat fogsz hallani és egyszerű tanfolyamok állnak majd rendelkezésedre, amelyek segíthetnek a skálázásban, azaz a vállalkozás növekedésében. Ehhez nem szükséges közgazdasági végzettség vagy bonyolult matematikai ismeretek, csak idő és elkötelezettség. A skálázás a méretnövekedésről szól! Nem kell könyvtárnyi tananyagot kiolvasni, de egyénfüggő! "Bele kell tenni az időt!" Mire lesz szükséged? Ha már vállalkozó vagy, akkor a híres józan gondolkodásodra! Ha még csak most indulsz el ezen az úton, akkor pedig figyelemre, fegyelemre és sok tanulásra! A Magyar Business arra szolgál, hogy segítsen a vállalkozásod növekedésében, hosszú távú stratégiák kidolgozásában, és hogy segítsen átlépni a határokat, akár a láthatóakat, akár a szimbolikusakat. Üdvözlünk a magyarbusiness.org oldalon!

Tudj meg többet Sódar Gabrielláról: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, business könyvek és podcastek, mit olvas, néz és hallgat, mi inspirálja szakmailag, hogyan kezeli a feszültséget, mit hord magánál, irodai környezet, pénz, siker, titok, szerencse, mi az élet értelme. << 3/3 Kedvenc könyv? Daniel Kahneman: Thinking, Fast and Slow Melyik könyv volt a legnagyobb hatással rád, mint vállalkozó/professzionális szakember? Sheryl Sandberg: Lean In (Dobd be magad) Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Oliver Burkeman: Four thousand weeks (Az élet rövid) Kedvenc podcasted? Szertár Podcast Pogi Podcast Kedvenc business podcasted? „Nagyon sokfélét hallgatok, nem tudnék egyet kiemelni.” Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? „A humánökológia miatt rengeteg ilyesmit olvasok, ami ezeket az alapkérdéseket feszegeti, hogy meddig lehet itt elmenni vagy, hogy a tényleg ez a több ez jobb, meg ez a birtoklással kapcsolatos dolgok, és ezt hogyan viszonyítja az ember a bizniszhez…” Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? „Pont ezért, mert hogy a saját projektünkön dolgozunk itt most ezt fejtegetem, hogy itt az impact mérés az ami nekem nagyon izgi.” Hogyan menedzseled a feszültséget? „Túrázással, tehát én rengeteget járok a természetbe, megyek és igazából az nekem mindig jó, ha zöld van körülöttem az segít.” Mi van a zsebedben, mit hordasz magadnál? „Egy csomó kavicsot, csigát és egyéb dolgot.” Rendezett vagy rendetlen iroda? „Rendetlen.” Mit jelent számodra a pénz? „Egy eszköz.” Mit jelent számodra a siker? „Én a pozitív hatásban hiszek, tehát hogyha a környezetedre pozitív hatással vagy az a siker. A siker az, hogy emberek életét élhetőbbé teszed.” Mondj nekünk valamit, amit senki, vagy csak kevesen tudnak rólad! „Én legómániás vagyok és a legót nagyon sok mindenre tudom használni…” Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti/szakmai életben? „A szerencsével kapcsolatosan én mindig szkeptikus vagyok, mert valójában a szerencse mögött legtöbbször rengeteg munka, meg tudás, meg ilyesmi van, de egyébként van szerencse…aki csak arra vár az nem fog működni. Sokszor kell jókor, jó időben jó helyen lenni…” Mi az élet értelme? „A pozitív nyom hagyásban hiszek, meg abban…hogy a saját területünkön érjük el a legtöbbet és legyünk jók…mind e mellett ne fájjunk a földnek, az életvitelünkkel a legkevésbé tegyünk negatív nyomot magán a Föld bolygón.” Olvass tovább! Tudj meg többet Sódar Gabrielláról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! További cikkek a témában: Sódar Gabriella a .wave acceleration program társalapítója és igazgatója Sódar Gabriella: feltételek, program menete, vállalkozók nehézségei, tanácsok Villámkérdések: Sódar Gabriella

Első körben egy startup versenyen vettek részt, ahol bemutatták az ötletüket és nyertek is egy díjat. költségvetés jellemezte a vállalkozást, megtakarításokból dolgoztak, minden hasznot visszaforgattak, startup „Szerintem egy startup-ernek az a jó hozzáállás, hogyha szeretné a megtérülést, de tisztában van vele Ezen felül a startup verseny is nagy tapasztalati segítséget nyújtott az elindulásban. Miki szerint a két legnehezebb dolog egy technológián alapuló startupban a fejlesztés és a megfelelő

első téma, ami nagyon megfogta az Apple és Apple ökoszisztémája, elkezdett olvasni a szilícium-völgyi startup Középiskola és az egyetem időszakában startup versenyekre járt, de ekkor még nem mert önálló tevékenységbe Az iskola mellett bevállalt plusz projekteket, például gyakornokoskodott, startup versenyekre járt.