A vállalkozásod nem a piac miatt áll meg hanem a fejedben lévő fékek miatt

Ha vállalkozó vagy, valószínűleg már átélted azt az érzést, amikor nem tudod eldönteni, hogy a piac a hibás, a környezet, a gazdaság… vagy te magad. A Magyar Business Podcast ebben az epizódban pontosan ezt a kényelmetlen, de megkerülhetetlen kérdést bontja ki: hol dőlnek el valójában az üzleti döntések?

A beszélgetés vendége Kertész Lilla, üzleti- és szervezetpszichológiával foglalkozó szakember, aki az elmúlt években startupokkal, KKV-kkal, nagyvállalatokkal és befektetők által támogatott cégekkel is dolgozott együtt. A beszélgetés nem motivációs bullshit, nem „pozitív gondolkodj és minden megoldódik” típusú tartalom. Sokkal inkább egy józan, gyakorlati ránézés arra, hogyan befolyásolja a vezető gondolkodása, döntési mechanizmusa és belső párbeszéde a vállalkozás teljesítményét.

Szó esik arról, miért nehéz valódi értéket átadni workshop formában, miért nem működnek az előre gyártott „dobozos” megoldások, és miért bukik el rengeteg fejlesztési folyamat már az elején. Kiderül, hogy a legtöbb probléma nem szakmai hiányosság, hanem döntési bénultság, túltervezés, félelem vagy épp cselekvés nélküli tudás.

A podcast egyik legerősebb állítása, hogy nem a tökéletes stratégia viszi előre a céget, hanem az elég jó terv + következetes cselekvés + folyamatos visszacsatolás. Ez igaz a skálázásra, a nemzetközi piacra lépésre, de még a mindennapi vezetői döntésekre is.

A beszélgetés során konkrét példákon keresztül láthatod:

• miért kulcsfontosságú a pszichológiai biztonság a szervezetben,

• hogyan dől el a siker vagy kudarc gyakran a vezető fejében, nem a számokban,

• és miért azok a vállalkozások válnak válságállóvá, amelyek nem pánikból, hanem stratégiából reagálnak.

• 
  

Ez az epizód neked szól, ha érzed, hogy nem új információkra, hanem tisztább gondolkodásra van szükséged ahhoz, hogy a céged valóban növekedjen.

A vállalkozás ott akad el, ahol a döntéshozó megreked

Az egyik legerősebb üzenete a beszélgetésnek, hogy a vállalkozások többsége nem stratégiai okokból nem növekszik, hanem vezetői okokból. Nem azért, mert nincs piac. Nem azért, mert rossz az ajánlat. Hanem mert a döntéshozó fejében fékek vannak.

A podcastben többször is visszatérő gondolat, hogy a vállalkozók jelentős része túl sokáig elemez, halogat, újratervez, miközben valójában nem a következő információ hiányzik, hanem a cselekvés bátorsága. A félelem nem mindig látványos: sokszor „józan óvatosságnak”, „realizmusnak” vagy „stratégiai megfontolásnak” álcázza magát.

Kertész Lilla rámutat arra, hogy a vezetők belső párbeszéde – az, ahogyan saját magukkal beszélnek – közvetlen hatással van a vállalkozásuk működésére. Ha egy vezető folyamatosan bizonytalan, önmagát kérdőjelezi meg, vagy attól fél, hogy rossz döntést hoz, akkor a cégben is megjelenik a bénultság. Elmaradnak a döntések, csúsznak a projektek, és a csapat is megérzi a bizonytalanságot.

A beszélgetés egyik kulcspontja, hogy nem létezik tökéletes stratégia. Az a vezető, aki erre vár, valójában időt veszít. A sikeresebb vállalkozók nem azért haladnak gyorsabban, mert okosabbak, hanem mert elfogadják a bizonytalanságot, és képesek „elég jó” döntéseket hozni.

Ez különösen fontos KKV-k és startupok esetében, ahol a túlzott óvatosság versenyhátránnyá válik. A podcast világosan kimondja:

👉 nem az a legnagyobb kockázat, ha hibázol – hanem ha nem döntesz.

Tanulság: Ha a céged stagnál, érdemes először nem a stratégiát, hanem a saját döntési mintáidat megvizsgálni. A növekedés sokszor nem új eszközökkel, hanem új gondolkodásmóddal indul.

Miért buknak el a „dobozos” megoldások és workshopok?

A beszélgetés egyik visszatérő, kifejezetten fontos témája, hogy miért nem működnek a sablonos fejlesztési programok. Legyen szó workshopról, tréningről vagy akár stratégiai tanácsadásról: ha nincs valódi személyre szabás, az eredmény legfeljebb inspiráció – tartós változás nem.

Kertész Lilla nagyon őszintén beszél arról, mennyire nehéz valódi értéket átadni workshop formában. Nem azért, mert kevés az idő, hanem mert a résztvevők háttere, tapasztalata, gondolkodása drasztikusan eltér. Egy három-négy órás workshop elsőre hosszúnak tűnik, de a gyakorlatban kiderül: ha valódi munkát akarsz végezni, ez is rendkívül kevés.

A podcast egyértelművé teszi, hogy az üzleti és szervezetpszichológiai munka nem csomagolható előre legyártott megoldásokba. Az a vállalkozás, amelyik „kész recepteket” keres, gyakran azért csalódik, mert nem akar szembenézni a saját működésével. Pedig a fejlődés ott kezdődik, ahol kérdezni mersz – nem ott, ahol válaszokat vásárolsz.

Különösen érdekes az a gondolat, hogy sok vezető nem azért nem halad, mert nem érti az anyagot, hanem mert nem hajlandó beépíteni a saját valóságába. Ha nincs utánkövetés, nincs cselekvés, nincs felelősségvállalás, akkor a legjobb workshop is csak egy kipipált program marad a naptárban.

Ez a blokk fontos tükröt tart a KKV-k és startupok elé:

👉 nem az a kérdés, hogy milyen programra mész el, hanem hogy mit kezdesz vele másnap reggel.

Tanulság: Ha valódi üzleti változást akarsz, ne kész megoldásokat keress, hanem olyan folyamatot, ahol gondolkodnod, döntened és cselekedned is kell. A növekedés nem komfortos – de pontosan ettől hatékony.

A mérhetőség hiánya nem kifogás hanem vezetői döntés

Az üzleti pszichológia és a coaching egyik leggyakoribb kritikája, hogy „nem mérhető”. A podcast viszont nagyon világosan rávilágít: nem az eszköz nem mérhető, hanem a vezető nem akar mérni. Ez óriási különbség.

Kertész Lilla őszintén beszél arról, hogy a klasszikus pszichológiában valóban nehéz egzakt számokat rendelni az eredményekhez. De amikor üzleti környezetben dolgozol, nincs mentség az utánkövetés hiányára. Ha nem határozol meg célokat, ha nem térsz vissza később megnézni, mi változott, akkor valójában nem fejlesztést végzel – csak beszélgetsz.

A beszélgetés egyik kulcsgondolata a megoldásfókuszú szemlélet. Ez nem elmélet, hanem gyakorlat:

• meghatározod, mit szeretnél elérni,

• konkrét célokat fogalmazol meg,

• majd visszaméred, hogy ezek teljesültek-e.

Ez igaz egyéni coachingra, csapatfejlesztésre, de még egy workshopra is. Ha nincs definiálva, hogy minek kell másképp működnie a végén, akkor az egész folyamat értelmetlen.

A podcast nagyon jól rávilágít arra is, hogy a mérés nem mindig számokat jelent. Néha az is mérhető, hogy megszületnek-e döntések, elindulnak-e régóta halogatott projektek, változik-e a vezető viselkedése. Ezek üzleti hatása előbb-utóbb a bevételben, hatékonyságban vagy a csapat stabilitásában is megjelenik.

És itt jön a kényelmetlen rész:

👉 sok fejlesztési folyamat azért bukik el, mert a vezető nem teszi bele a munkát. Nem végzi el a „házi feladatot”, nem változtat a napi működésén, majd csalódottan kijelenti, hogy „ez sem működött”.

Tanulság: A fejlődés nem attól lesz mérhető, hogy fancy KPI-okat gyártasz, hanem attól, hogy felelősséget vállalsz a változásért. Ha nincs utánkövetés, nincs tanulás. Ha nincs tanulás, nincs növekedés.

A vállalkozás jövője nem a piacon hanem a fejedben dől el

A beszélgetés egyik legerősebb, szinte végig jelen lévő gondolata, hogy a vállalkozás nem a külső körülmények miatt sikeres vagy sikertelen, hanem a vezető gondolkodása miatt. A piac, a gazdaság, a politika – ezek mind valós tényezők. De önmagukban nem determinálnak sikert vagy kudarcot.

Kertész Lilla a pszichológia oldaláról közelít: ugyanazt a helyzetet két vállalkozó teljesen máshogy éli meg. Az egyik bénul, a másik lehetőséget lát. És ez nem optimizmus kérdése, hanem gondolati sémáké. A podcastban elhangzik az a régi, de máig érvényes felismerés, hogy a szubjektív nézőpontunk alapvetően befolyásolja, mit látunk problémának és mit lehetőségnek.

Ez a blokk különösen fontos azoknak a KKV-vezetőknek, akik válság idején automatikusan visszahúzzák a kéziféket. A beszélgetés nem tagadja a kockázatokat – de kimondja, hogy a túlzott félelem legalább akkora veszély, mint a rossz döntés. Ha minden döntéstől azért félsz, mert „mi van, ha nem működik”, akkor garantáltan nem is fog.

A podcast egyik legerősebb megállapítása, hogy nem kell grandiózus pszichológiai módszerekhez nyúlni. Sokszor már az is óriási előrelépés, ha a vezető képes egy lépést hátralépni, és objektívebben ránézni a saját működésére. Ez az a „helikopter nézőpont”, amitől hirtelen láthatóvá válik: hol szivárog az energia, hol megy el feleslegesen az idő, hol nincs döntés.

👉 És itt válik világossá: a növekedés nem mindig új stratégiát jelent, hanem belső váltást.

Tanulság: Amíg a gondolkodásod nem változik, addig a stratégiád sem fog működni. A piac nem fog megmenteni – neked kell előbb rendet tenni a fejedben, hogy a céged is haladni tudjon.

Válság idején nem pánikra hanem stratégiára van szükség

A podcast egyik legaktuálisabb része az, amikor szóba kerül a gazdasági bizonytalanság és annak pszichológiai hatása a vállalkozókra. A kép vegyes: vannak, akik pánikolnak, kivárnak, befagynak – és vannak, akik pontosan ebben az időszakban kezdenek el igazán tudatosan gondolkodni.

Kertész Lilla világosan kimondja: a válság nem csak veszély, hanem szűrő is. Megmutatja, mely vállalkozások működnek valós alapokon, és melyek azok, amelyek eddig is csak kedvező környezetben voltak életképesek. A bizonytalanság önmagában nem probléma – az a kérdés, hogyan reagálsz rá vezetőként.

A beszélgetésben elhangzik egy nagyon gyakorlatias tanács: ha bizonytalannak érzed a helyzetet, stratégiát kell készíteni a „mi van, ha” forgatókönyvekre. Ez nem pesszimizmus, hanem mentális stabilitás. Amikor van terved arra, mi történik, ha romlik a piac, ha visszaesik a kereslet, vagy ha változik a környezet, akkor a félelem is csökken – mert nem vakon sodródsz.

Különösen fontos gondolat, hogy érdemes megnézni azokat a vállalkozásokat, amelyek több válságot is túléltek. Nem azért, mert lemásolhatók, hanem mert a gondolkodásmódjuk tanulható. A válságálló cégek nem kapkodnak, hanem elemzik a helyzetet, alternatívákat készítenek, és gyorsan képesek irányt váltani

Ez a blokk erős üzenetet küld a KKV-vezetőknek:

👉 nem az a kérdés, lesz-e válság, hanem hogy felkészültél-e rá fejben és stratégiailag.

Tanulság: A pánik rossz tanácsadó. A tudatos tervezés viszont nyugalmat ad – és pont ez az a mentális előny, amiből válság idején növekedés születhet.

Tervezés vagy cselekvés? A növekedés valódi egyensúlya

A beszélgetés egyik leggyakorlatiasabb része az, amikor szóba kerül a tervezés és a cselekvés aránya. Ez az a pont, ahol rengeteg vállalkozó elcsúszik – főleg azok, akik intelligensek, elemzők és szeretnek „felkészültek lenni”.

Kertész Lilla nagyon tisztán fogalmaz: a túltervezés ugyanúgy bénít, mint a teljes stratégiahiány. A perfekcionizmus sokszor nem minőségbiztosítás, hanem halogatás. A vezető addig csiszolja a tervet, amíg közben elmegy mellette a piac, a lehetőség, a momentum.

A podcastben elhangzik egy jól érthető arány:

👉 20% tervezés, 80% cselekvés.

Ez nem azt jelenti, hogy a stratégia nem fontos – hanem azt, hogy nem lehet kifogás a nem-lépésre. Egy „elég jó” tervvel el lehet indulni, mert az igazi tanulás úgyis a megvalósítás során történik.

Különösen erős gondolat, hogy a valóság mindig felülírja a terveket. Jöhetnek külső tényezők, új technológiák, változó piaci helyzetek – ezekre nem lehet tökéletesen felkészülni. Ezért is veszélyes az a vezetői attitűd, amely csak akkor hajlandó lépni, ha „már mindent lát előre”.

A beszélgetés rámutat arra is, hogy a cég növekedésével ez az arány eltolódhat. Minél nagyobb a szervezet, annál több stratégiai gondolkodásra van szükség. De ez nem mentség a cselekvés hiányára – inkább egy újabb vezetői készség, amit meg kell tanulni.

👉 A lényeg: nem a terv viszi előre a céget, hanem az, hogy mit kezdesz vele a gyakorlatban.

Tanulság: Ha túl sokat tervezel, elveszíted a lendületet. Ha nem tervezel eleget, elveszíted az irányt. A növekedés ott kezdődik, ahol mered elengedni a tökéletességet, és elkezdesz haladni.

Rugalmasság és tesztelés nélkül nincs skálázható üzlet

A podcast egyik legérettebb gondolata, hogy a vállalkozás nem egy statikus terv végrehajtása, hanem folyamatos alkalmazkodás. Amit ma jó döntésnek gondolsz, holnap lehet, hogy már nem releváns. És ez nem hiba – ez maga az üzleti valóság.

Kertész Lilla hangsúlyozza: sok vállalkozó azért ragaszkodik rossz döntésekhez, mert „már benne van a tervben”. Pedig attól, hogy valami egyszer logikus volt, nem biztos, hogy ma is az. A rugalmasság nem gyengeség, hanem vezetői érettség. Annak felismerése, hogy egy irányt el kell engedni, sokszor nagyobb bátorságot igényel, mint végigmenni rajta.

Itt kapcsolódik be a tesztelés szerepe. A beszélgetésben világosan elhangzik: nincsenek tankönyvi megoldások, amelyek minden vállalkozásra működnek. Ezért a tanácsadás, coaching és stratégiaalkotás is inkább keretrendszereket ad, nem kész válaszokat. Az igazi munka ott kezdődik, amikor ezeket a kereteket kipróbálod a saját valóságodban.

A tesztelés nemcsak termékeknél vagy marketingnél fontos, hanem:

• döntéshozatali mechanizmusoknál,

• vezetői működésnél,

• csapatstruktúránál,

• üzleti modell finomhangolásánál is.

A podcast egyértelműen kimondja: ami nem kerül kipróbálásra, az csak elmélet. És az elmélet nem hoz bevételt, nem növeli a hatékonyságot, nem épít versenyelőnyt.

👉 A rugalmas vállalkozó nem ragaszkodik görcsösen a terveihez, hanem a céljához ragaszkodik – és ahhoz igazítja az eszközöket.

Tanulság: Ha nem tesztelsz, vakon vezetsz. Ha nem vagy rugalmas, előbb-utóbb elavulsz. A skálázható vállalkozások nem okosabbak, hanem gyorsabban tanulnak.

Miért bukik el a fejlődés ott ahol nincs cselekvés

A podcast egyik legkellemetlenebb, mégis legtanulságosabb része, amikor szóba kerülnek azok az esetek, ahol a fejlődési folyamat egyszerűen megállt. Nem azért, mert rossz volt a módszer. Nem azért, mert nem volt tudás. Hanem mert nem történt cselekvés.

Kertész Lilla konkrét példát hoz egy jól működő, jelentős bevétellel rendelkező családi vállalkozás vezetőjéről, ahol a coaching folyamat rendre ugyanoda futott vissza. A beszélgetések megvoltak, a felismerések megszülettek, a feladatok elhangzottak – de a házi feladatok nem készültek el. A vezető nem változtatott a működésén, mégis eredményt várt.

Ez az a pont, ahol sok fejlesztési folyamat elbukik. A vállalkozó intellektuálisan megérti, miről van szó, de érzelmileg vagy energetikailag nem köteleződik el a változás mellett. Elfoglalt, túlterhelt, vagy egyszerűen nem prioritás számára a fejlődés – még akkor sem, ha panaszkodik az eredmények hiányára.

A podcast nagyon tisztán fogalmaz: nem lehet valakit „megjavítani”, aki nem akar dolgozni magán. Sem coachinggal, sem tanácsadással, sem tréninggel. A változás mindig a vezető döntésével indul – és ott is akad el, ha ez a döntés nincs meg.

Ez a blokk különösen fontos KKV-vezetőknek, mert a fejlődés hiánya ilyenkor nem külső tényezőkön múlik, hanem belső ellenálláson. És ezt a piac előbb-utóbb megbünteti.

Tanulság: A tudás önmagában nem érték. Az elköteleződés az. Ha nem vagy hajlandó időt, energiát és figyelmet tenni a változásba, akkor semmilyen módszer nem fog működni.

Nemzetközi piacra lépés fejben kezdődik nem jogilag

A beszélgetés egyik nagyon erős, sokszor alulértékelt tanulsága, hogy a nemzetközi piacra lépés nem elsősorban jogi, technikai vagy adminisztratív kérdés. Ezek fontosak – de nem itt buknak el a legtöbben. A valódi törésvonal a vállalkozó gondolkodásában jelenik meg.

Kertész Lilla konkrét példát hoz egy olyan ügyfélről, aki a nulláról indult, és végül az Egyesült Államokban alapított vállalkozást. Nem kapcsolatokkal, nem kész piacra belépve, hanem tudatos stratégiai gondolkodással. A hangsúly végig azon volt, hogy mikor mit érdemes lépni, mire kell fókuszálni, és mi az, ami még korai.

A podcast egyik fontos felismerése, hogy sok magyar vállalkozó mentálisan túlmisztifikálja a külföldi piacokat. Az USA, Nyugat-Európa vagy más nagyobb piacok nem „elérhetetlenek” – egyszerűen más tempót, más gondolkodást és nagyobb felelősségvállalást igényelnek. Aki fejben már eleve kudarcként tekint rájuk, az el sem jut az első valódi lépésig.

Elhangzik az is, hogy a globalizáció és az internet miatt ma már nem a földrajzi hely számít, hanem az, hogy van-e:

• versenyképes ajánlatod,

• tiszta stratégiád,

• és elég önbizalmad döntéseket hozni.

A nemzetközi piacra lépés valójában vezetői identitásváltás. Más szintű gondolkodást, gyorsabb reakciókat és nagyobb rugalmasságot igényel. Ez az a pont, ahol sok vállalkozó inkább visszalép – nem azért, mert nem lenne rá képes, hanem mert nem meri elengedni a megszokott kereteket.

Tanulság: A nemzetközi növekedés nem ott dől el, hogy milyen cégformát választasz, hanem ott, hogy elhiszed-e magadról: képes vagy nagyobb pályán játszani. Ha fejben nem lépsz szintet, a piac sem fog komolyan venni.

A vállalkozói siker nem motiváció kérdése hanem felelősségvállalás

A beszélgetés egyik legletisztultabb végkövetkeztetése, hogy a vállalkozói siker nem motivációból, hanem felelősségvállalásból épül. Nem abból, hogy éppen lelkes vagy-e, hanem abból, hogy akkor is döntesz és cselekszel, amikor kényelmetlen.

Kertész Lilla többször is visszatér arra, hogy sok vállalkozó külső segítséget keres, de belül nem áll készen a változásra. Coachingot, tanácsadást, workshopot vesz – majd várja, hogy „megjavítsák”. Csakhogy ez nem így működik. A külső szakértő nem helyetted dolgozik, hanem tükröt tart. És sokan pont ettől ijednek meg.

A podcast világosan kimondja:

👉 aki nem hajlandó időt és energiát tenni a saját fejlődésébe, annak a vállalkozása sem fog fejlődni.Ez igaz a vezetői döntésekre, a stratégiai fókuszra, de még a mentális terhelhetőségre is. A vállalkozás nem különálló entitás – a vezető kiterjesztése.

Különösen erős gondolat, hogy a sikeres vállalkozók nem feltétlenül okosabbak vagy képzettebbek, hanem következetesebbek. Tesztelnek, visszamérnek, korrigálnak. Nem ragaszkodnak görcsösen az egójukhoz, és képesek segítséget kérni – de csak akkor, ha készek dolgozni is magukon.

Ez a blokk végleg lezárja a kifogások körét. Nem a piac, nem az ország, nem a környezet az elsődleges gát. Ezek tényezők – de nem mentségek.

Tanulság: A vállalkozásod pontosan addig fog nőni, ameddig te hajlandó vagy felelősséget vállalni önmagadért. Ha te nem változol, semmi más sem fog.

Záró tanulság – Egy mondatban az egész epizód

A podcast legfontosabb üzenete kíméletlenül egyszerű:nem új stratégiára van szükséged, hanem tisztább gondolkodásra, őszinte önreflexióra és következetes cselekvésre.

A vállalkozás nem a gazdaságban, nem a piacon és nem is a konkurencián bukik el elsőként – hanem a vezető fejében. És ez jó hír. Mert amit te irányítasz, azon tudsz változtatni is.